Termék Kategóriák
0 termék - Ft

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításai

Az óvodavezetők év eleji feladatainak áttekintéséhez szeretnénk egy kis segítséget nyújtani. Az írás az ÓvodaVezetési Ismeretek című előfizetésünk októberi kiegészítő kötetében olvasható teljes terjedelmében.

 

Az Nkt. 4. §-a a következő 18. ponttal egészült ki:

a tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, akinek egészségügyi ellátása az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 89. §-a szerinti általános járóbeteg-szakellátásban vagy az Eütv. 91. §-a szerinti általános fekvőbeteg-szakellátásban részt vevő szakorvos véleménye alapján az adott nevelési évben, tanévben a harminchat nevelési napot, tanítási napot várhatóan meghaladja, és emiatt az óvodai nevelésben a 8. § (2) bekezdése szerinti formában nem tud részt venni, illetve tankötelezettségét iskolába járással nem tudja teljesíteni,”

 

Az Nkt. 41. § (4) bekezdése a következő i) ponttal egészült ki:

(A köznevelési intézmény a gyermek alábbi adatait tartja nyilván:)

„i) a gyermek után családi pótlékra jogosult személy nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát, ha ez a személy nem a gyermek szülője, törvényes képviselője.”

 

Az Nkt. 41. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészült ki:

„Ha a szülő, törvényes képviselő a (4) bekezdés i) pontjában meghatározott családi pótlékra jogosult nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát nem adja meg az óvodának, akkor az óvoda ezeket az adatokat a családtámogatási ügyben eljáró hatóságtól szerzi be.”

 

Az Nkt. 41. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lépett:

(A gyermek)

„a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségére, tartós gyógykezelésére vonatkozó adatai, továbbá a gyermek speciális köznevelési ellátásához elengedhetetlenül szükséges szakorvosi diagnózisának adatai a pedagógiai szakszolgálat, a nevelési-oktatási intézmények és az egészségügyi szakellátó között, (továbbítható.)”

 

Az Nkt. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészült ki:

„(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik.

A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. Szülői kérelem hiányában a gyermek tankötelezettsége megkezdésének halasztását a gyámhatóság is kezdeményezheti. A szülő, a gyámhatóság a kérelmét legkésőbb az iskolakezdés évének január 18-áig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Az eljárás ügyintézési határideje ötven nap. A szülő kérelme alátámasztására kérelméhez csatolhatja a gyermek fejlettségét alátámasztó óvodai dokumentumokat is. Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A bíróság eljárására alkalmazni kell a (6b)–(6f) bekezdésében foglaltakat.

(2a) Ha a felmentést engedélyező szerv azért engedélyezi a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben való részvételét, vagy a szakértői bizottság azért javasolja a tankötelezettség megkezdése alóli felmentésre irányuló kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben való részvételét, mert a gyermek sajátos nevelési igényű, vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, akkor a gyermek számára az óvoda a szakértői bizottság által javasolt fejlesztéseken túl, a tankötelezettség teljesítésének megkezdéséhez szükséges értelmi, testi, lelki és szociális érettség elérésére irányuló, az óvodai nevelés időkeretébe ágyazott célzott foglalkozásokat biztosít.”

 

Az Nkt. 49. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészült ki:

„(3a) Az óvodai jogviszony a beíratás napján jön létre. A gyermek az óvodai jogviszonyon alapuló jogait a beíratás napjától kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az óvoda házirendje egyes jogok gyakorlását az első nevelési év megkezdéséhez kötheti.”

 

Az Nkt. 62. §-a a következő (1a)–(1e) bekezdéssel egészült ki:

„(1a) A nevelési-oktatási intézmény, többcélú intézmény vezetője a 14 évnél fiatalabb 1-es típusú diabétesszel élő gyermek részére abban az időtartamban, amikor az óvoda felügyelete alatt áll, az 1-es típusú diabétesszel élő gyermek szülőjének, más törvényes képviselőjének kérelmére, a gyermekkori diabétesz gondozásával foglalkozó egészségügyi intézmények szakmai iránymutatása alapján az (1b)–(1e) bekezdés szerinti speciális ellátást biztosítja.

(1b) Az intézmény vezetője a pedagógus vagy érettségi végzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottja számára az (1a) bekezdés szerinti esetben és módon előírhatja

  1. a) a vércukorszint szükség szerinti mérését,
  2. b) szükség esetén, orvosi előírás alapján, a szülővel, más törvényes képviselővel a megadott kapcsolattartási módon egyeztetve, az előírt időközönként a szükséges mennyiségű inzulin beadását.

(1c) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1b) bekezdés szerinti feladat ellátását

  1. a) olyan pedagógus vagy legalább érettségi végzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy útján biztosítja, aki a hivatal által szervezett, a feladat ellátásához kapcsolódó ismeretekről szóló szakmai továbbképzésén részt vett, és aki a speciális ellátásban való részvételt vállalja, vagy
  2. b) iskolaorvos vagy iskolavédőnő útján biztosítja.

(1d) A szülő, más törvényes képviselő az (1a) bekezdés szerinti kérelmét az Eütv. 15. § (5) bekezdésével összhangban megtett formában nyújtja be.

(1e) Az intézmény vezetője az e § szerinti esetkörben egy esetleges rosszullét esetén az Eütv.-vel összhangban álló speciális ellátási eljárásrendet alakít ki.”

Ez a paragrafus 2022. július 1-jén lép hatályba.

 

 

Az Nkt. 63. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett:

„(3a) A pedagógusigazolvány kiadására irányuló kérelem tartalmazza: a) a pedagógus személyazonosító adatait (családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja születési családi és utónevét, születési helyét és idejét) és b) a pedagógus oktatási azonosító számát.”

 

Az Nkt. 63. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett:

„(3c) A pedagógusigazolvány tartalmazza: a) a pedagógus családi és utónevét, b) a pedagógus oktatási azonosító számát, c) a pedagógusigazolvány kiállításának időpontját, d) a pedagógusigazolvány egyedi azonosítóját.”

 

Az Nkt. 63. § (3d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett:

„(3d) A hivatal a pedagógusigazolvány kiállítása céljából kezeli a (3a) és (3c) bekezdésben felsorolt, valamint a kedvezményre való jogosultság igazolásához szükséges adatokat.”

 

Az Nkt. 65. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészült ki:

„(3a) A 62. § (1c) bekezdés a) pontja szerinti foglalkoztatott, aki a 62. § (1b) bekezdésében meghatározott feladatot látja el, a 8. mellékletben meghatározott diabétesz ellátási pótlékra jogosult. A diabétesz ellátási pótlék alapja – a feladatot ellátó foglalkoztatott besorolásától függetlenül – a mesterfokozathoz kapcsolódó illetményalap.” Ez a paragrafus 2022. július 1-jén lép hatályba.

 

Az Nkt. 88. §-a a következő (7) bekezdéssel egészült ki:

„(7) A Magyarország területén az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő külföldi, nemzetközi nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója az ilyen intézmény által pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy után átlagbéralapú támogatásra akkor jogosult, ha

  1. a) a pedagógus szakképzettsége vagy szakképesítése megfelel a jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak, és
  2. b) a külföldi óvoda, a nemzetközi óvoda pedagógiai programja megfelel az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a külföldi iskola, a nemzetközi iskola pedagógiai programja tartalmi szempontból igazodik a NAT-hoz, vagy
  3. c) nemzetközi megállapodás vonatkozik rá.”

 

Az Nkt. 91. §-a a következő (4) bekezdéssel egészült ki:

„(4) Szünetel az óvodai jogviszonya annak, aki óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesíti, a szülő által bejelentett naptól.”

 

Az Nkt. 94. § (4) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lépett:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „i) a pedagógusigazolvány igénybevételének feltételeit, az igazolvány kiadásának, kezelésének, érvényesítésének szabályait,” (rendeletben állapítsa meg.)

 

Az Nkt. 8. mellékletében foglalt táblázat a következő 9. sorral egészült ki:

Pótlék megnevezése: Pótlék alsó határa Pótlék felső határa
9. diabétesz ellátási pótlék 17 17

Ez a paragrafus 2022. július 1-jén lép hatályba.

 

Nkt. 8. §. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.

A szülő – tárgyév április 15. napjáig benyújtott – kérelme alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, az óvodai foglalkozáson való részvétel alól felmenthető, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja. Különös méltánylást érdemlő esetben, újabb kérelem alapján, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, szintén felmenthető.

Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, csak az óvodavezető vagy a védőnő, továbbá tartós gyógykezelés alatt álló gyermek esetében az Eütv. 89. §-a szerinti általános járóbeteg-szakellátásban vagy az Eütv. 91. §-a szerinti általános fekvőbeteg-szakellátásban részt vevő szakorvos rendelhető ki. Tartós gyógykezelés alatt álló gyermek esetében a kérelem a tárgyév május 25. napja helyett tárgyév április 15. napja után is benyújtható. Az eljárás időtartama ötven nap.

A (2) bekezdésben foglalt döntés ellen közigazgatási pert a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet megindítani. A felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg.

(2d) A bíróság a keresetlevelet a keresetlevél bírósághoz történő érkezésétől számított negyvenöt nap helyett harminc napon belül bírálja el, a határozatát ugyanezen határidőn belül írásba foglalja, és a felek részére kézbesíti.

 

Nkt. 20. §. (11) A közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását – az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló – igazgatótanács segíti helyett segítheti, amely – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesz helyett részt vehet a munkáltatói jogkör gyakorlásában.

 

Nkt. 27. §. (7) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy a súlyos betegség helyett tartós gyógykezelés miatt egyéni munkarend keretében tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre.

 

Nkt. 41. §. (4) A köznevelési intézmény a gyermek alábbi adatait tartja nyilván:

  1. b) szülője, törvényes képviselője, (plusz) a családi pótlékra jogosult neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma.

(6) A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.

 

Az Nkt. 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője helyett a hivatal, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.

Megjegyzés: A továbbiakban az Nkt. valamennyi paragrafusában a KIR adatkezelője szövegrész helyébe a hivatal szöveg került.

 

Nkt. 64. §. (4) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott az általa megszerzett legmagasabb, a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség helyett a jogszabályban előírt iskolai végzettség, valamint állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján

  1. a) Gyakornok, b) Pedagógus I., c) Pedagógus II., d) Mesterpedagógus, e) Kutatótanár fokozatokat érheti el.

 

Hatályát veszti az Nkt.

  1. a) 15. § (3) bekezdésében az „annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti,” szövegrész,
  2. b) 49. § (2) bekezdése,
  3. c) 63. § (3) bekezdésében a „mint a pedagógusigazolvány Nektv. szerinti kártyakibocsátója” szövegrész, továbbá az „A pedagógusigazolvány a Nektv. 2. § 3. pontja szerinti kártya, amely közokirat. A pedagógusigazolvány birtokosa a NEK-hez kártyafelhasználóként csatlakozik. A NEK működtetője és a diákigazolvány megszemélyesítője a diákigazolvány kiállítása céljából kezeli a Nektv. 16. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti, valamint a kártya kézbesítéséhez szükséges adatokat.” szövegrész,
  4. d) 63. § (3e) bekezdése,
  5. e) 63. § (4) bekezdésében az „A KIR adatkezelője a pedagógusigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a pedagógusigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet.” szövegrész, f) 93/D. § (2) bekezdésében az „a Kormány által rendeletben kijelölt testület véleményének kikérésével” szövegrész,
  6. g) 93/D. § (3) bekezdésében az „a Kormány által kijelölt testület véleményének kikérését követően” szövegrész,
  7. h) 97. § (26) bekezdése.

 

 


Ugye milyen jó mindent egy helyen, kigyűjtve elolvasni? Ezért válassza az ÓvodaVezetési Ismereteket!

  • Több mint 20 éve az óvodavezetők szolgálatában – több mint 20 év tapasztalat és megalapozott szakmai háttér.
  • Kéthavonta megjelenő kiegészítő kötettel – a legfontosabb tudnivalókról mindig időben és részletesen értesülhet.
  • Házhoz jön a szakértő – előfizetőink kiváló minőségű, szakértőink által összeállított anyagokat kapnak.
  • A 400 oldalas alapmű és a többezer oldalnyi anyagot tartalmazó CD értékes információt tartalmaz az óvodavezetés mindennapjaihoz (Belső ellenőrzés az óvodákban 2020-ban, A vezetői és intézményi tanfelügyeleti ellenőrzés aktuális kérdései, Titoktartási kötelezettség a köznevelési intézményben – és ez csak 3 izgalmas téma a 24-ből).
  • A jogszabályoktól a pszichológiáig – átfogó gyűjtemény az intézményvezetés valamennyi területéről.

 

Óvodavezetési ismeretek

 

 

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet