Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Vitorlák és játszópajtások, avagy a legjobb széljárás az „Újvilág” felé

Egy korábbi bejegyzésben felvetettem azt a gondolatot, hogy a gyerekek veleszületett fejlődési tere egyrészt a szabad természet, másrészt a többi – lehetőleg vegyes korcsoportból származó – gyerek közössége. Amikor a gyerekek együtt bandáznak, olyan izgalmas dolgok történhetnek, amik a felnőttek jelenlétében nemigen. S miközben a kicsik komplett világokat hoznak létre a fantáziájukban (vagy a ház udvarában), felfedezőutakra indulnak a falu – vagy a játszótér – szélére, bekövetkezik még egy csoda: képessé válnak önállóan megszervezni magukat.

 

Herbert Renz-Polster gyerekorvos és Gerald Hüther neurológus Vissza a gyökerekhez című könyvükben részletesen írnak a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges feltételekről, amik közt kiemelkedő helyen szerepelnek a vegyes életkorú gyerekcsoportok, amelyek folyamatait a gyerekek maguk szervezik meg, és a felnőttek legfeljebb a távolból figyelik, hogy ne történjen baleset, de nem avatkoznak bele a történésekbe.

A gyerekek együtt kikutatják a világot – ha lehetőségük van rá

Herbert Renz-Polster idéz egy 1999-es kísérletet, amelynek során Sugata Mitrakommunikációkutató lyukat vágatott Delhi egyik nyomornegyedének falába, és elhelyezett a lyukban egy számítógépet, internetet is biztosítva hozzá. Felszereltetett fölé egy kamerát, hogy dokumentálni tudja, mi történik vajon a számítógéppel Delhi nyomornegyedében.

Az első tanulság az volt, hogy a felnőtteket sokkal kevésbé foglalkoztatta a számítógép, mint a gyerekeket, akik fürtökben gyűltek köré. Elkezdték felfedezni a szerkezetet, és az újdonság varázsa hetek múltán sem hagyott alább. A kutatók négy hónap elteltével azt látták, hogy a gyerekek – a legkisebb előismeret nélkül – megértik és használni tudják a gép programjait, például a szövegszerkesztőt, a rajzoló programot és az e-mail-küldést. Fogták magukat, körüljárták a számítógép rejtélyét, és amikor látták, hogy nem harap, egészen elmélyedtek benne, és elképesztően gyorsan megtanulták róla, amit csak meg tudtak. A kísérletet megismételték úgy is, hogy olyan nyelvfelismerő programokat telepítettek a számítógépbe, amelyek csak a „szép” angol kiejtésre reagáltak, aminek következtében a gyerekek sokkal jobban fejlődtek az angol nyelv elsajátításában, mint a hivatalos oktatás keretei között.

 sugatamitra_whole_inthe_wall

A kutatók természetesen nyomon követték és kielemezték, hogyan voltak a gyerekek képesek ilyen remek teljesítményre:

„Minden bizonnyal az volt a kísérlet legérdekesebb megfigyelése, hogy a gyerekek kölcsönösen támogatják, sőt serkentik egymást a tanulás során. Nem a »tanár« vagy »az osztály legjobbja« áll az élre és adja tovább a többieknek a tudását. Nem – hanem mindig több gyerek volt egyszerre legelöl a számítógép körül. Kipróbálták és megbeszélték, hogy mit tesznek, és hogyan lehet értelmezni mindazt, amit tesznek. Mögöttük fürtökben lógtak azok a gyerekek, akik megfigyeltek, kommentáltak, javaslatokat tettek (Sugata Mitra megállapításai szerint általában félrevezető javaslatokat). Ami nagyon izgalmas: az elöl álló gyerekek váltották egymást. Az elvégzendő feladathoz igazodva hol a kisebb, hol a nagyobb gyerekek voltak aktívak – a fantasztikus szerkezetnél minden kihíváshoz más korcsoport állt az élre. Voltak olyan alkalmazások, amelyeket a hétévesek gyorsabban megértettek, mint a tízesztendősek! Összességében azonban az »értsük meg a számítógépet!« projekt résztvevői mindenekelőtt az életkorokon átnyúló együttműködés révén jutottak előrébb. Így hidalták át kölcsönösen az úton tátongó árkokat.”

S mindeközben a felnőttek nem voltak sehol…

A kutatók az alábbi tanulságokat vonták le a gyerekek tanulásával kapcsolatban:

  • A fenti vizsgálatban az új ismeretek elsajátítását a gyerekek játéknak élték meg. Nem volt semmi megfelelési kényszer és kötöttség.

  • A gyerekekben természetes kíváncsiság él a világ dolgai és az újdonságok iránt. Nem kell ostorral állni mögöttük ahhoz, hogy elsajátítsanak valamit. Egyszerűen érdekes és izgalmas dolgokat kell az orruk elé rakni.

  • A gyerekek tanulása akkor igazán hatékony, ha saját maguk, közösen szervezhetik meg a tanulási folyamatot. Talán ez káoszt és „bekiabálást” eredményez az ismeretek elsajátítása során, mindazonáltal a tudásanyag kiválóan terjed.

 

 

A cikk ITT folytatódik tovább.

 

Fotó és a szöveg forrása: http://gyokerekesszarnyak.blog.hu/2017/09/10/gyokerek_szarnyak_es_jatszopajtasok#more12782770

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet