Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Mentesülés a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól

A Mt. 55. § (1) bekezdése értelmében a munkavállaló meghatározott esetekben mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. A mentesülésnek vannak díjazással járó, illetve díjazással nem járó esetei. Jelen írásunkban a díjazással járó eseteket fogjuk áttekinteni.

 

 

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a munkavállaló kötelezettségeit – az általános rendelkezésekben, különösen a 6. §-ban és a 8. §-ban foglaltakon túl – általánosságban határozza meg, mellőzi az ebből eredő részkötelezettségek, illetve a törvény más rendelkezései által megszabott kötelmek részletes felsorolását. A Mt. 52. § (1) bekezdése viszont tételesen rögzíti az alábbi munkavállalói kötelezettségeket.

A munkavállaló köteles – többek között –

  • a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni,
  • munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni.

A Mt. 55. § (1) bekezdése értelmében a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az alábbiakban meghatározott esetekben:

  • keresőképtelensége,
  • a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint
  • a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá
  • a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
  • a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,
  • hozzátartozója halálakor két munkanapra,
  • általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
  • önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,
  • bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,
  • a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá
  • munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.

Fentiek egy részére távolléti díj jár, a többi esetben viszont a szabályozás szerint nem kap díjazást a munkavállaló a munkáltatótól, fontos azonban, hogy a jogszabályban meghatározott esetek igazolt távollétnek minősülnek.

Az együttműködési kötelezettségből [Mt. 6. § (2) bek.] eredően a munkavállaló köteles haladéktalanul bejelenteni, ha valamelyik jogcím alapján mentesülni kíván a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A munkáltató kérésére a munkavállaló köteles hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a mentesülésre okot adó körülmény valóban fennáll (például a hozzátartozó halálát vagy önkéntes tűzoltói szolgálatát).

A mentesülési esetek tovább bővíthetőek kollektív szerződésben.

Kollektív szerződés a mentesülési esetektől csak a munkavállaló javára térhet el. [Mt. 57. § (2) bek.].

 

A mentesülés díjazással járó esetei

 

A kötelező orvosi vizsgálat tartama

A munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelesség alól a kötelező orvosi vizsgálat időtartamára.

A Mt. záró rendelkezései meghatározzák, hogy kötelező orvosi vizsgálat az az orvosi vizsgálat, amelyen a munkavállalónak munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján részt kell vennie, ideértve a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálatot is.

A munka törvénykönyvének a korábbi szabályai között nem szerepelt a kötelező orvosi vizsgálat fogalma, így a korábbi kommentárokban az volt az általános álláspont, hogy kötelezőnek az az orvosi vizsgálat minősül, melyen a munkavállaló egészségi állapotától függetlenül, jogszabály rendelkezése alapján köteles megjelenni. Ugyanilyennek tekintették a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is.

A 2012-es Mt. azonban új fogalommeghatározást alkalmaz, amely magában foglalja a terhességgel kapcsolatos orvosi vizsgálatot is, viszont csak a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján előírt orvosi vizsgálatokat sorolja ennek tárgykörébe. A munkavállaló annyi időre mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, amennyi időre az egészségügyi szolgáltatónak a kötelező orvosi vizsgálat elvégzéséhez szüksége van. További feltétel, hogy az ilyen vizsgálaton való megjelenésre kizárólag csak munkaidőben legyen lehetőség. Ezekben az esetekben a munkavállaló távolléti díjra jogosult.

Nem mentesül munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól a munkavállaló önmagában azért, mert orvoshoz kell mennie, és a rendelési idő a munkaidejére esik. Ebben az esetben a munkavállalónak rendes szabadságot kell igénybe vennie, vagy a munkáltatóval megegyeznie a távollétről.

 

 

A véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartam

Amennyiben a munkavállaló véradáson vesz rész, a távol töltött teljes időtartamra, de legalább négy órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A munkavállaló akkor is jogosult a mentesülésre, ha a véradáson megjelent, de állapota – önhibáján kívül – nem teszi lehetővé, hogy vért adjon. Ebben az esetben a munkavállaló távolléti díjra jogosult.

 

Szoptató anya

Amennyiben a gyermek édesanyja nem veszi (teljes egészében) igénybe a szülési szabadságot és/vagy a gyermekgondozás céljából járó fizetés nélküli szabadságot, akkor számára biztosítani kell, hogy gyermekét szoptatni tudja. Ennek megfelelően a szoptató anya

  • a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára,
  • a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára

mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

 

A munkavállaló hozzátartozója halálakor két munkanap

Ezt a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell biztosítani, de – rendeltetésére figyelemmel – csak a halálesetet követő időszakban igényelhető.

Megjegyzés: hozzátartozó

  • a házastárs,
  • az egyenes ágbeli rokon,
  • az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
  • az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, továbbá
  • a testvér,
  • az élettárs,
  • az egyenes ágbeli rokon házastársa,
  • a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére,
  • a testvér házastársa.

 

Iskolai tanulmányok, képzés

A régi Mt. által szabályozott tanulmányi munkaidő-kedvezmények megszűntek, a törvény alapján egyedül az általános iskolai tanulmányok idejére jár távollét, továbbá – a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén – a képzésben való részvételhez szükséges időre.

Ugyanakkor a 2012. július 1-jét megelőzően megkezdett tanulmányokra a tanulmányok befejezéséig, de legfeljebb a jogszabály vagy az oktatási intézmény által előírt képzési idő tartamára a régi Mt. 2012. június 30. napján hatályos 115. §-a az irányadó (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 5. §).

 

Ha a munkavállalót bíróság vagy hatóság előtt tanúként hallgatják meg

A munkavállalót csak akkor illeti meg díjazás (távolléti díj), ha tanúként hallgatják meg.

 

Vétkes kötelezettségszegés

Vétkes kötelezettségszegés gyanúja esetén a körülmények kivizsgálása érdekében a munkavállaló mentesíthető a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

Eszerint a munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb 30 napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Ezen időtartam alatt tehát a munkavállaló nem köteles munkát végezni, illetve a munkahelyen tartózkodni, de erre az időre távolléti díja megilleti [Mt. 146. § (3) bek. b) pont]. Mivel a felfüggesztés idejére díjazás jár, a munkáltatónak sem érdeke, hogy annak időtartama a feltétlenül szükségesnél jobban elhúzódjon.

 

Munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időtartam

Megjegyzés: A Mt. taxatíve határozza meg a munkaviszonyra vonatkozó szabályok körét.

Ez alapján munkaviszonyra vonatkozó szabálynak minősül:

  • a jogszabály [Alaptörvény T) cikk (2) bekezdés – a munkajog területén tipikusan törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet],
  • a kollektív szerződés (Mt. 276–284. §),
  • az üzemi megállapodás (Mt. 267–268. §), valamint
  • az egyeztető bizottság azon határozata, amelynek a munkáltató és az üzemi tanács, illetve a munkáltató és a szakszervezet előzetesen írásbeli megállapodással alávetette magát [Mt. 293. § (1) bekezdés].

 

Szerző: Béresné dr. Dunai Gyöngyi

 

A cikk teljes egészében az Iskolai Jogfutár februári számában olvasható. Ha nem szeretne lemaradni a legfontosabb jogi változásokról, rendelje meg kiadványunkat IDE KATTINTVA!

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet