Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Mentesülés a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól – 2. rész

A Mt. 55. § (1) bekezdése értelmében a munkavállaló meghatározott esetekben mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. A mentesülésnek vannak díjazással járó, illetve díjazással nem járó esetei. Jelen írásunkban a díjazással NEM járó eseteket fogjuk áttekinteni.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a munkavállaló kötelezettségeit – az általános rendelkezésekben, különösen a 6. §-ban és a 8. §-ban foglaltakon túl – általánosságban határozza meg, mellőzi az ebből eredő részkötelezettségek, illetve a törvény más rendelkezései által megszabott kötelmek részletes felsorolását. A Mt. 52. § (1) bekezdése viszont tételesen rögzíti az alábbi munkavállalói kötelezettségeket.

 

A munkavállaló köteles – többek között –

  • a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni,
  • munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni.

 

A Mt. 55. § (1) bekezdése értelmében munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az alábbiakban meghatározott esetekben:

  • keresőképtelensége,
  • a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés, valamint
  • a kötelező orvosi vizsgálata tartamára, továbbá
  • a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra,
  • a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára,
  • hozzátartozója halálakor két munkanapra,
  • általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
  • önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása tartamára,
  • bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,
  • a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára, továbbá
  • munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra.

 

Fentiek egy részére távolléti díj jár, a többi esetben viszont a szabályozás szerint nem kap díjazást a munkavállaló a munkáltatótól, fontos azonban, hogy a jogszabályban meghatározott esetek igazolt távollétnek minősülnek.

 

Az együttműködési kötelezettségből [Mt. 6. § (2) bek.] eredően a munkavállaló köteles haladéktalanul bejelenteni, ha valamelyik jogcím alapján mentesülni kíván a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A munkáltató kérésére a munkavállaló köteles hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a mentesülésre okot adó körülmény valóban fennáll(például a hozzátartozó halálát vagy önkéntes tűzoltói szolgálatát).

 

A mentesülési esetek tovább bővíthetőek kollektív szerződésben.

 

Kollektív szerződés a mentesülési esetektől csak a munkavállaló javára térhet el. [Mt. 57. § (2) bek.].

 

A mentesülés díjazással (távolléti díj) nem járó esetei

 

A munkavállaló keresőképtelensége

 

A munkavállalót naptári évenként – egy naptári év egészére – 15 munkanap betegszabadság illeti meg [Mt. 126. § (1) bek.]. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a betegszabadság az év hátralévő időszakára, arányosan illeti meg a munkavállalót, azzal, hogy a fél napot elérő töredéket itt is a munkavállaló javára, egész napként kell figyelembe venni [Mt. 121. § (2) bek.].

Ha a fenti keretet kimerítette a munkavállaló, akkor a továbbiakban e jogcímen mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.

Összegszerűen a betegszabadság idejére a távolléti díj hetven százaléka jár. Amennyiben a betegszabadságra való jogosultság lejár, akkor a továbbiakban táppénzre jogosult a munkavállaló.

 

Emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés

Reprodukciós eljárás megfelelő szakorvosi javaslatra, az eljárás lefolytatására kiadott működési engedély alapján jogosult egészségügyi szolgáltatónál végezhető. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy a mentesülés ezeknek az eljárásoknak az egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára jár a munkavállalónak, vagyis nem az egész eljárásra. Erre az időtartamra a munkavállalót azonban nem illeti meg kötelező díjazás.

A felek együttműködési kötelezettségéből ered, hogy a mentesülés feltétele a megfelelő orvosi igazolás, amelyet a kezelést végző orvosi intézmény állít ki.

 

Az önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátása

A munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól arra az időtartamra, amíg önkéntes vagy létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelessége. A szolgálat időtartamára a munkahelyén történt munkavégzési kötelezettség alóli felmentés miatt kiesett jövedelmét az igénybevevő téríti meg, vagyis a munkáltatót e tekintetben nem terheli bérfizetési kötelezettség.

 

Bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartam

Az 1992-es Mt. szerint használt „állampolgári kötelezettség teljesítése” kifejezést a hatályos Mt. nem alkalmazza. A jelenleg hatályos szabály a bíróság vagy hatóság felhívásában meghatározott időtartamra vonatkozik, így az erre szóló idézéssel kapcsolatosan a munkavállalónak nincs mérlegelési lehetősége. A munkavállalót a bíróság vagy hatóság idézheti felperesként, alperesként, gyanúsítottként, tanúként, sértettként. Az előzőekből látható, hogy díjazás csak akkor illeti meg a munkavállalót, amennyiben tanúként hallgatják meg.

 

Különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok

Különös méltánylást érdemlő személyi, családi ok akkor minősülhet indokolt távollétnek, ha az

  • váratlanul, előre nem látható módon merült fel,
  • a munkavállaló személyes jelenlétét, intézkedését igényli, és
  • ez a munkahelyről való távolmaradást indokolja.

Elháríthatatlan oknak minősül minden olyan – közismert vis major esemény – a munkavállalónak fel nem róható ok, akadály, amely a munkában való megjelenését lehetetlenné teszi. Elháríthatatlan oknak minősül például

  • a rendkívüli természeti és időjárási jelenség (például jégeső, ónos eső, árvíz, rendkívüli havazás, hófúvás),
  • baleset,
  • esetleg ha a munkavállaló a tömegközlekedési sztrájk miatt nem tud megjelenni munkahelyén.

 

Munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időtartam

Ilyen például a jogszerű sztrájk, a fizetés nélküli szabadság.

 

Szerző: Béresné dr. Dunai Gyöngyi

 

A cikk teljes egészében az Iskolai Jogfutár februári számában olvasható. Ha nem szeretne lemaradni a legfontosabb jogi változásokról, rendelje meg kiadványunkat IDE KATTINTVA!

 

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet