Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Megkérdeztük az óvodapedagógusokat és szakmai tanácsadóinkat

Altbäcker Edit, Francz Magdolna

 

A Raabe Klett Oktatási Tanácsadó és Kiadó Kft. 2018-ban megalakulásának 26. évfordulóját ünnepli. Az alapítás óta eltelt években a Kiadó neve egybeforrt a kiváló minőséggel és az innovatív pedagógiai szemlélettel.

A 100., jubileumi kötetben is azt tettük, amihez a legjobban értünk: kérdeztünk és összekapcsoltunk. Körkérdésben megkérdeztük többek között a pedagógusokat személyes és szakmai vágyaikról, véleményükről, gondolataikról, illetve az ÓvodaVezetési ismeretek című kiadványunk korábbi és jelenlegi szakmai tanácsadói mondják el véleményüket a hazai óvodai nevelésről.

Gondolataikat és válaszaik összefoglalóját az alábbi írásban adjuk közre.

 

 

„Az óvodapedagógusok rugalmasak, jól alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, nyitottak, készek az új tudások befogadására. Jó lenne ezt hosszú távon megőrizni.”

Kovács Erika

 

Megkérdeztük Kovács Erikát, aki óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus, pedagógia szakos tanár, hitoktató, jelenleg a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság „Integrált gyerekprogramok szakmai támogatása” című kiemelt projektjének szakmai vezetője.

 

Raabe Klett Kiadó: Mi a véleménye a mai magyar óvodai nevelésről?

Kovács Erika: Az óvodai nevelés korszerű, innovatív rendszer, melynek középpontjában a gyermek áll. A nevelés a gyermek életkori sajátosságaira alapoz, figyelembe véve a folyamatosan változó társadalmi igényeket.

Az óvodapedagógusok rugalmasak, jól alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, nyitottak, készek az új tudások befogadására. Jó lenne ezt hosszú távon megőrizni. Megoldandó problémaként viszont azt látom, hogy az intézményeknek (iskoláknak, óvodáknak) sokkal nagyobb szakmai önállóságra, autonómiára lenne szükségük ahhoz, hogy a nevelés-oktatás valóságosan a helyi szükségletekre tudjon reagálni, önállóan megválasztva az esélyek növeléséhez szükséges módszertant.

Egészen egyszerűen más óvodára, iskolára van szükség egy kis településen, mint a főváros egyik elit kerületében.

 

Raabe Klett Kiadó: Milyennek szeretné látni 20 év múlva a magyar óvodapedagógia világát?

Kovács Erika: Szeretném, hogyha az óvodapedagógia által felhalmozott tudás, jó gyakorlat és gyermekközpontú nevelési elvek a magyar iskolai rendszerben is manifesztálódnának.

Persze ez magában foglalja a korai kisgyermekkor jelentőségének fel- és elismerését is. A nevelőmunka eredményessé tételéhez olyan rendszert építenék ki, ahol együttműködésben, valóságos team-munkában dolgoznának a pedagógusok, melynek rendszeres eleme lenne a mentálhigiénés megtámogatás, a szupervízió.

 

 

„Jó volt megkeresni, megismerni azokat a szakembereket, akik hozzájárultak a magyar óvodapedagógia színes és gazdag tartalmának és vezetői kultúrájának megteremtéséhez.”

Nagy Jenőné

 

Nagy Jenőné, aki a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kar Továbbképzési és Minőségfejlesztési Irodájának vezetője, arról mesél, hogy mit jelentettek számára az Óvodavezetési ismeretek, illetve az Óvónők kincsestára című kiadványaink szakmai szerkesztőjeként és szerzőjeként eltöltött évek.

 

Raabe Klett Kiadó: Hogyan értékeli a kiadóval töltött sikeres éveket?

Nagy Jenőné: Összegzésként csak azt mondhatom, hogy hálát adok a sorsnak, hogy ebben a feladatban részt vehettem, hogy dolgozhattam három szaktanácsadó kollégával, kiváló szerkesztőkkel, kiváló vezetőkkel és óvodapedagógusokkal.

Pedagógus hitemet ez a munka is erősítette, nézeteimet csiszolta, önazonosságomat formálta, és kompetenciáimat mélyítette.

A munka nem befejezett. Hiszem, hogy akkor válunk majd differenciáló, fejlesztő szakemberekké, ha beépítjük a magyar óvodapedagógiába az esélyt teremtő tehetséggondozást.

Azt is fontosnak tartom, hogy folyamatosan támogassák a vezetők szervezetfejlesztő munkáját annak érdekében, hogy kialakulhassanak olyan nevelőtestületek, akik hittel és elkötelezetten, tudatosan és cselekvően végzik nevelői tevékenységüket, hogy a gyerekek biztos alapokra tegyenek szert, igényes kultúrában élhessenek, és a jövő generációja hordozza személyiségében a hazaszeretet és egymás iránti tisztelet mély érzéseit. Ehhez kellenek nekünk a további kiváló tanulmányok.

 

 

„A pedagógiai munka elsajátítása mellett mindig is a szakmai megújulás, az újdonságok keresése motivált.”

Dr. Tárnokiné Joó Ildikó

 

További kérdéseinkre dr. Tárnokiné Joó Ildikó, a 8. kerületi összevont óvodák igazgatója válaszolt.

 

Raabe Klett Kiadó: Mi a véleménye, mit tekint jónak a mai magyar nevelésben, oktatásban?

Dr. Tárnokiné Joó Ildikó: Szerencsés, hogy az óvodák fenntartói változatlanul a helyi önkormányzatok, így szakmai önállóságuk megmaradhatott, csak tudni kell élni vele. Más országokkal összehasonlítva a magyar óvodapedagógia kiegyensúlyozott.

Ahol jól csinálják, ott helyes arányban jelenik meg a szabad játék, a nevelés és az oktatás az óvodák napirendjében.

 

Raabe Klett Kiadó: Van olyan elem a mai rendszerben, amit problémásnak lát? Hogyan lehetne ezeket megoldani?

Dr. Tárnokiné Joó Ildikó: Az intézmények költségvetése csak az alapfeladat ellátására elegendő, ugyanakkor égetőbb probléma az óvónőhiány.

Az óvónőképzőt olyanok is elvégzik, akik egyáltalán nem akarnak óvodapedagógusok lenni, és a friss diplomás gyakornokok közül már az elején sokan elhagyják a pályát. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a mentorképzésbe, mivel jelenleg csak az óvónőképzésben

részt vevő tanároknak szerveznek ilyen címen képzést.

Az is probléma, hogy az óvónőhiány miatt a szakmailag abszolút alkalmatlan óvodapedagógusok is el tudnak helyezkedni, ezáltal a gyermekek közelébe kerülhetnek. Megoldás lehetne (átmenetileg), ha a kedvezményes 40 évvel frissen nyugdíjba ment pedagógusok közalkalmazottként tovább dolgozhatnának.

 

Raabe Klett Kiadó: Többször halljuk, hogy az óvodapedagógusoknál nagy generációváltás zajlik. Tárnokiné Joó Ildikóhoz hasonlóan számos óvodavezető tekinti át a mögötte álló több évtizedes pedagógiai pályafutását.

A válaszadók életkorát nem ismerjük, azonban örömmel látjuk, hogy az óvodapedagógusok több mint háromnegyede pozitívan ítéli meg az eddigi szakmai tevékenységét. Ezt az attitűdöt érezni akkor is, amikor személyesen beszélgetünk velük. Élnek a pedagógiai gyakorlat adta szabadsággal, kibontakoztatják rejtett képességeiket, ösztönzik egymást az innovatív megoldások keresésében, az óvodavezetők pedig büszkék munkatársaik eredményeire.

 

 

Az „Értek kudarcok, de dolgozom rajta…” 17,6 százalékos eredménye azt jelzi, hogy vannak pillanatnyi megtorpanások, amelyeken igyekeznek túllendülni. Pozitív eredmény, hogy az óvodavezetők mintegy háromnegyede ismét a pedagógusi pályát választaná. Tanulságos arány ez ma, amikor a pályaorientáció egyre fontosabbá válik.

 

Ha visszatekint pályájára, mennyire tölti el büszkeséggel az eddigi szakmai tevékenysége, mennyire elégedett vele?

 

Az egyéni pályafutással való elégedettség mellett természetesen a problémákkal is szembe kell nézni. Meglepő lehet az első helyen álló válasz, de az említett generációváltás részben magyarázatot ad: az óvónők egy része még a „baby boom” generációhoz tartozik, a mai szülők az „Y”, a gyermekek pedig már az „alfa” és „béta” generáció tagjai. Egészen más műveltségelemekkel, szokásokkal, viselkedésnormákkal.

Találóan mondta egy óvónő: „Először a szülőket kell megismernünk.” Ugyanez az óvónő fotót tölt fel a gyermekről a búcsúzás után a beszokás miatt aggódó anyukának.

Az adminisztrációs terhek megnövekedése általános jelenség a köznevelésben. A minősítésekkel, a tanfelügyelettel, valamint a további reformokkal, változásokkal együtt járó többletmunkát szinte kivétel nélkül minden pedagógus érzékeli.

A sorban csak ezek után jelenik meg a forráshiány mint gyakori probléma, de nem hanyagolható el a generációváltás nyomán bekövetkező munkaerőhiány kérdése sem.

 

Melyik három problémával szembesül munkája során a leggyakrabban?

 

Némileg másként súlyoznak a kihívásokat tekintve az óvodavezetők. Első helyre kerültek a gyakran változó jogszabályok követésének nehézségei, amelyeket csak tetéznek az ebből (is) fakadó adminisztrációs terhek. Ők érzik továbbá a forráshiányból eredő gondokat, illetve az óvodavezetőknek okoz fejtörést a nyugdíjba vonuló, gyesre ment vagy pályaelhagyó kollégák pótlása is.

Szinte azonos hangsúlyt kapnak a vezetői minőségből adódó és a kollégákra vonatkozó feladatok: a konfliktuskezelés, a kollégák motiválása, valamint az életpályamodellel kapcsolatos tevékenységek. Úgy tűnik, hogy a fenntartóval jó kapcsolatot alakítanak ki az óvodavezetők.

 

 

Mi az, ami ma Ön szerint a legnagyobb kihívást jelenti egy óvodavezetőnek?

 

Gyakran halljuk, hogy a nemzetközi összehasonlításban is kiváló hazai óvodapedagógia fő erénye a szakmai autonómia és a gyermekközpontúság.

Lehetőség a pedagógusképességek kibontakoztatására és a gyermekek mindenek feletti szeretete – ez a két dolog jellemzi elsősorban az óvodapedagógusok munkáját.

Ezek a válaszok érkeztek akkor is, amikor a pedagógusok szabadon határozhatták meg nevelőmunkájuk pozitívumait: szabadon élhetnek a pedagógiai autonómiával, amely folyamatos kihívást jelent, megújulásra késztet, továbbá a legmagasabb szintű szakmaiságot várja el.

 

Mi jó a mai magyar nevelésben?

 

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet