Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Matematikai felfedezések és játékötletek az óvodában

Hogyan válik matematika tapasztalattá egy tócsa átugrása vagy az adventi koszorú készítése? Használja ki, szője tovább a spontán adódó helyzeteket! Mindenben matematika című kiadványunk lesz a segítőtársa abban, hogy a gyerekek számára a matematika ne unalmas tanulás legyen, hanem öröm és maga az élet. Könyvünk szerzőjével, Kissné dr. Zsámboki Rékával készült interjúnkat az alábbiakban olvashatja.


 

– Beszéljen eddigi pályafutásáról!

– Óvodapedagógusi diplomámat szülővárosomban, az egykori Soproni Óvóképző Főiskolán szereztem 1994-ben, majd a Kar gyakorló óvodájában kezdtem el hivatásom gyakorlását. Munkám mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán 2004 és 2008 között pedagógia szakos bölcsész és tanári tanulmányokat végeztem, majd ugyanezen intézmény Neveléstudományi Doktori Iskolájában 2014-ben summa cum laude minősítéssel doktori (PhD) fokozatot szereztem. Tudományos előmenetelem mellett fontosnak éreztem a köznevelés gyakorlatával való folyamatos szakmai „kapcsolattartást”, így 2016-ban közoktatásvezetői pedagógus szakvizsgát tettem. 2009-től dolgozom a Soproni (korábban Nyugat-magyarországi) Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Neveléstudományi és Pszichológiai Intézetében, jelenleg egyetemi docensként és az óvodai gyakorlati képzés szakvezetőjeként.

 

– A változó világban milyen tartalmi hangsúlyokra hívná fel az óvónők figyelmét?

– A megújulás sosem jelentheti a gyökerektől, a hagyományoktól és az alapvető értékektől való elszakadást. Higgyünk továbbra is a magyar népmesék lélekemelő, teremtő hatásában! Ne feledjük el, hogy a gyermeki önfeledt játék még ma is alapvető elemi pszichikus szükséglet, amelynek minden nap hosszan tartóan és zavartalanul ki kell elégülnie! Hiába erőltetünk bármi mást, ha a gyermekeknek nincs fontosabb ennél! Hagyjuk gyermekeinket szabadon alkotni rajzolni, mozogni, dalolászni! (Az óvoda utáni idő rengeteg gyermek számára úgyis percről percre be van osztva a külön-foglalkozások miatt.) Mutassuk meg a gyerekeknek (és a szülőknek is!), hogy miként állíthatjuk a mi oldalunkra a mai modern világ „okos” eszközeit. Fedezzük fel, hogy olyat dolgokat, jelenségeket is láthatunk a „kütyük” segítségével, amire egyébként nem lenne lehetőségünk. Kapcsolatba léphetünk másokkal, akiktől esetleg egy egész óceán választ el. Megörökíthetjük emlékezetes pillanatainkat, képzőművészeti, zenei alkotásainkat stb. Mutassuk meg a gyermeknek az új technikai vívmányok, a digitális eszközök használatát és vele együtt a veszélyeit is…Ha mi nem tesszük, megteszik helyettünk a szülők, a televízió és a kereskedelmi reklámok…A kérdés csak az, valóban jó lesz-e ez nekünk és a gyermekeknek?!

 

– Mi indokolta a Mindenben matematika kiadvány létrejöttét?

– Az 1996-ban közzétett Alapprogramban a matematikai nevelés „A külső világ tevékeny megismerése” című fejezetben kapott helyet. Az új, gyermekközpontú szemléletben az aktivitásból és érdeklődésből fakadó élmények és tapasztalatok váltak hangsúlyossá, amelynek folyamatában a pedagógus tudatos facilitátor és jó játszótárs is egyben. Ez a módszertani szabadság új attitűdöt, más módszertani kultúrát, sokkal több kreativitást és változatos ötleteket kíván meg a nevelőktől, ami bizony nem könnyű! Könyvünkkel abban szeretnénk segítséget nyújtani a pedagógusoknak, hogy az óvodai élet szinte minden mozzanatában, tevékenységében, a gyermeket körülvevő világ tárgyaiban, élőlényeiben, történéseiben észrevegyék a spontán matematikai tapasztalatok szerzésének lehetőségét, másrészt képesek legyenek ők maguk is „játékba ágyazott” módon kezdeményezni olyan ötleteket, tevékenységeket, amelyek – a korábbi kötelező foglalkozások nélkül – is biztosítják a matematikai készségek, képességek fejlődését.

 

– Kinek ajánlja e gyűjteményt?

– Szeretettel ajánlom a könyvet az óvodapedagógusoknak, a hallgatóknak, a szülőknek, sőt mindenkinek, aki kíváncsi arra, hogy az iskolai matematika órákon innen és túl milyen sok felfedezni való mennyiségi, formai szépséget rejt a mindennapi életünk, legegyszerűbb használati tárgyaink, az ünnepeink és az egész világunk. Ajánlom azoknak is – plaz alsó tagozatos tanítóknak –, akik számára fontos, hogy miként lehet ezeket játékosan felfedezni a gyermekekkel és milyen ötletekkel lehet tudatosan is kezdeményezni a matematikai tapasztalatszerzést! Számot tarthat a mű mindazok érdeklődésére, akik a tanulmányaik alatt nem szerették a matematikát, hiszen könyvünkben a mindennapi élet eseményeihez, történésihez kapcsolva, érdekesen, természetesen és egyszerűen igyekeztünk bemutatni azokat a matematikai tartalmakat (pl. szimmetriák, halmazok, kombinatorika stb.), amelyek az iskolapadban ülve rémisztőnek és bonyolultnak tűnhettek.

 

– Milyen tapasztalatai voltak a játékgyűjtemény használatával kapcsolatban?

– Az 1990-es évek közepétől óvodapedagógusként én már az Alapprogram szellemiségében dolgozhattam. Nem is tudtam volna másképp! A gyermekekkel rengeteget játszottunk, kirándultunk, megfigyeltünk, kérdeztünk, gondolkodtunk, próbálkoztunk, tévedtünk. Láttam, hogy az óvodai élet mindennapjaihoz és ünnepeihez szervesen kötődő spontán szerzett matematikai tapasztalatok egy tócsa átugrása vagy épp az adventi koszorú készítése közben miként hoznak létre a gyermekekben élményeket, ismereteket vagy miként vetnek fel újabb kérdéseket, problémahelyzeteket. A gyermekek számára nem unalmas tanulás volt mindez, hanem öröm és maga az élet. Pedagógusként ezen helyzeteket tudatosan kihasználtam, továbbszőttem. Új eszközökkel, ötletekkel gazdagítottam a játékot, sokat kérdezősködtem a gyerekektől, problémahelyzetek elé állítottam őket, hagytam, hogy becsüljenek, összehasonlítsanak, számoljanak, mérjenek, miközben sokat gondolkodjanak. Így „tanultuk” mi észrevétlenül és kíváncsian a világot és benne a matematikát.

 

– Milyen jó tanácsot tud adni a pedagógusoknak, hogyan használják a gyűjteményt?

– Könyvünk három nagy tematikus egységből áll. Az első fejezetekben – többek között – bemutatjuk a matematikai nevelés céljait, alapelveit és feladatait, amely az óvodapedagógus munkájában a külső világ tevékeny megismerésének tervezését segíti. (Ha ismerjük a célokat, hozzá tudjuk rendelni a feladatokat az alapelvek tükrében.) A második nagy egység a spontán tapasztalatok és a tudatos pedagógiai tevékenység megvalósítását segíti. A bennünket körülvevő környezetben „matematikai szemmel” keressük és fedezzük fel a gyermekekkel közösen a tapasztalatszerzést nyújtó lehetőségeket, egyúttal szervezzünk olyan játékokat, amelyek során tudatosan is fejleszthetjük a matematikai képességeket, készségeket, a matematikai kompetencia további összetevőit. Ezen feladathoz nyújtanak konkrét segítséget a matematikai játékötletek, amelyek az óvodai nevelési év történéseit, ünnepeit, a gyermekeket körülvevő természeti és a társadalmi környezetben látható, érzékelhető változásokat veszik sorra. A felfedezésekben és a játékokban értelemszerűen megjelennek azok a matematikai tartalmak és tudnivalók is, amelyekkel a képzett pedagógusoknak rendelkezniük kell. Ezen matematikai alapismereteket a harmadik tematikus egységben foglaltunk össze, amely a gyermekek számára természetesen nem tananyag!

 

Jó szórakozást, sok új felfedezést és a játékok örömét kívánom az óvodapedagógusoknak és a gyermekeknek egyaránt!

dr. Bakonyi Anna könyvajánlóját itt olvashatja

 

Még több információért látogasson el weboldalunkra! ERRE a linkre kattintva meg is vásárolhatja a terméket.

Mindenben matematika

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet