Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Március 15. – Az ünnepség menete a fővárosban

1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival („egyenlőség, szabadság, testvériség”). Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.

 

 

A „Pilvax-kör” (többek között Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula) előző este határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították
az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak (így született meg a sajtószabadság).

 

Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon átvonult Budára, ahol a megrettent Helytartótanács életbe léptette a 12 pontban foglalt követeléseket, és szabadon bocsátotta az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

 

A szabadságharc bukása után valamennyi társadalmi réteg titokban ápolta március 15-e emlékét, pedig a megtorlás évei alatt nemcsak a forradalom
vívmányainak megemlítése volt tiltott, hanem a Kossuth-szakáll, a piros-fehér zöld szín és a Rákóczi-nóta is.

 

Az 1867-es kiegyezést követően szabadabbá, de az osztrák–magyar együttműködés érdekében óvatosabbá is vált a megemlékezés. 1898-ban, a fél évszázados évforduló alkalmából hallgatólagosan elfogadták március 15-e megünneplését, állami ünneppé azonban az 1848-as törvények szentesítésének napját, április 11-ét tették.

 

Március 15-e 1928-ban vált hivatalos keretek közt megtartott nemzeti megemlékezéssé. A kommunisták az 1950-es években eltörölték (az 1956-os forradalom több ponton felelevenítette 1848 eszméit), majd később újra visszaállították a szigorúan meghatározott keretek közti megünneplését.

 

A rendszerváltozás után az Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé az 1991. évi VIII. tv.alapján, amelyet a 2012-es Alaptörvény is megerősített.

 

A nemzeti ünnepen Magyarország lobogójának felvonása után a forradalom kiemelt helyszínein (a Nemzeti Múzeumnál, a budai várban) emlékeznek
meg a forradalomról.

 

 

Az ünnepség menete Budapesten

MÁRCIUS 15.

8.00 – 12.30

SZENT KORONA-LÁTOGATÁS AZ ORSZÁGHÁZBAN

9.00

MAGYARORSZÁG NEMZETI LOBOGÓJÁNAK FELVONÁSA KATONAI TISZTELETADÁSSAL A NEMZET FŐTERÉN


10.30

DÍSZÜNNEPSÉG A NEMZETI MÚZEUMNÁL


KÖSZÖNTŐT MOND TARLÓS ISTVÁN, BUDAPEST FŐPOLGÁRMESTERE


ÜNNEPI BESZÉDET MOND ORBÁN VIKTOR, MAGYARORSZÁG MINISZTERELNÖKE

10.00 – 18.00

INGYENES CSALÁDI PROGRAMOK A BUDAI VÁRBAN


Huszártábor • Térzene • Táncház

Budavári Vásári Forgatag

Hadtörténeti Intézet és Múzeum – Forradalmi Forgatag

Magyarság Háza • Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára • Táncsics-börtön
Várkert Bazár • Zenetörténeti Múzeum


A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJUK!

Forrás és a teljes program megtekinthető ITT.

Nyitókép forrása: wikipédia

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet