Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Magolás – a magyar iskolarendszer módszere elavult

A magyar iskolarendszer még mindig a memorizálásra és az élettől elszakított formulák megtanulására idomítja főleg a diákokat, amiket aztán gyorsan el is lehet felejteni – nem meglepő, hogy már a sereghajtók között vagyunk a PISA-mérésekben. A Magyar Tudományos Akadémia konferencián néz szembe az alulfinanszírozott és elavult oktatás válságával: ezt tanította nekünk idáig a PISA-sokk.

 
 
 

„Nagyon sok mindent jól be tudunk gyakoroltatni az iskolában, amit aztán sehol máshol nem tudnak használni.” A magyar iskolarendszer bajairól szóló tételmondat a Magyar Tudományos Akadémián hangzott el, azon a konferencián, amely a tragikus magyar PISA-eredményekkel való szembenézést ígérte. A legutóbbi mérésben eleve alacsony szintről sikerült akkorát zuhanni, hogy most már a legutolsók között vagyunk, és már nem nagyon van mögöttünk más a mért országok között, mint pár hírhedten gyenge oktatási rendszerű a görögöktől Mexikóig.

 

 

A rossz PISA-eredményekbe nem egy oktatási miniszter bukott már bele a világon, van ahol nagy nemzeti nekibuzdulás előzi meg a háromévente zajló méréseket, mintha úgy fognák fel az egészet, mint egy foci-Eb-t. Nem meglepő, hogy nálunk is azt kommunikálja az oktatási kormányzat, hogy komolyan veszik a jelzést, és készek érdemi oktatási reformokat kidolgozni. Az előző, Hoffmann Rózsához kötött reformok egyelőre legalábbis nem hozták meg a várt eredményt, azóta csak romlottak a 2009 előtt még javuló magyar eredmények.

 

 

Magolország

Miközben Palkovics László oktatási államtitkár környezetéből többféle elképzelés szivárgott ki, az államtitkárság a borzalmas PISA-eredményeket némileg relativizálta azzal, hogy ezek mellé tette egy másik nagy nemzetközi oktatásmérés, a TIMSS eredményeit, amelyek jóval kedvezőbb képet mutatnak. Hogy lehet, hogy miközben a legnagyobb presztízsű PISA-ban bezuhantunk, ebben a másik felmérésben jól állunk?

 

 

Ez a paradoxon is előkerült az MTA székházában Palkovics államtitkár jelenlétében megrendezett konferencián. A válasz viszonylag egyszerű, a két mérés ugyanis mást mér: míg a TIMSS nagyjából a letanított tananyag ismeretét vizsgálja, azt, hogy amit a gyerekek megtanultak vagy bemagoltak az iskolában, azt vissza tudják-e mondani, a PISA alkalmazásközpontú: nem közvetlenül az iskolai tudást nézi, hanem azt, hogy mennyire tudják azt a gyerekek alkalmazni: olvasáskultúra, matematikai műveltség, természettudományos műveltség – kreatívabban mérve annál, mint amire az átlag magyar tanulót idomították.

 

 

Erről Csapó Benő, a PISA legfőbb magyar szakértője beszélt. „A magyar gyerekek fő tanulási stratégiája a magolás és a memorizálás. De hogy a megtanultak mit is jelentenek, hogy lehet összefüggésbe hozni korábbi ismeretekkel, azt már nem tudják.” A kutató úgy látja, hogy a legtöbb európai országban már túlléptek ezen, már a feladatok megfogalmazása is sokszor eltér a nálunk megszokottól.

 

 

Meg kell tanulniuk az Ohm-törvényt és más formulákat, de később semmilyen más területen nem tudják azt alkalmazni.

 

 

FORRÁS: A cikk az indexen jelent meg, a teljes cikket itt olvashatja el: http://index.hu/belfold/2017/02/23/magolni_jol_tud_a_magyar_gyerek/

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet