Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Ki talált fel mit 1.

A feltalálók kiváló elmék, akik nélkül bizonyára a barlang falára kellene vésnem ezt a bejegyzést és egy-két mamuton kívül a kardfogú tigris sem olvasná el. A közösségi média időnként felkapja Lackfi János Találékonyság című írását, amelyben a magyar feltalálóknak állít emléket, kiemelve, hogy mi, magyarok mi mindent adtunk a világnak. Nem kisebbítve az írásban említett emberek érdemeit, néhány pontosításra olyan nagy szükség van, mint az ősembernek a tűzre.

 

A magyarok találékonyságát méltató írásban mintegy 20 feltaláló és találmánya szerepel. Állítólag George Cukor filmrendező ajtajára volt kiírva az, hogy “Nem elég, ha magyar vagy, tehetségesnek is kell lenni.” Ez igaz azokra a nagy koponyákra is, akikre büszkék vagyunk, hiszen magyarságuk mellett bizonyára a tehetség, a szorgalom, a jó nevelés, a jó iskola és még sok minden játszott szerepet abban, hogy ott legyenek az első atomreaktor környékén vagy éppen a repüléstechnikában.

 

 

Az említett írásban a hűtőgép mellett Szilárd Leó neve szerepel (1929), azonban ez azt a téves képzetet kelti, mintha Szilárd találta volna fel a hűtőgépet. Szilárd Leó egy alternatív megoldást talált fel egy 1922-es svéd találmányhoz. Kétségtelenül fontos és elismert munka, de ez egy epizód a hűtőgépek fejlődésében. A másik gond, hogy Szilárd nem egyedül dolgozott, hanem egy Albert Einstein nevű emberrel, ezért az ún. abszorpciós hűtőgép elve Einstein-Szilárd vagy Einstein-féle hűtőgép néven kerül említésre. Egyesek szerint Einstein ebben a munkában is kis szerepet játszott (a rossz nyelvek szerint több másban is).

 

A történet hőse egy adott pillanatban “bikadózisnyi” C-vitamint vesz magához, amelynél mindjárt fel is bukkan az egyik legismertebb magyar tudós neve, Szent-Györgyi Albert(1931). Említsük meg, hogy Szent-Györgyi nem felfedezte (és nem feltalálta) a C-vitamint (aszkorbinsav), hanem előállította (izolálta) és tanulmányozta. Érdekes, hogy maga a tudós is úgy fogalmaz egy interjúban, hogy felfedezte. A kitűnő tudós nem csupán ezért kapott Nobel-díjat (1937), hanem inkább a citromsavciklus tanulmányozásáért. Ez része a szervezetünkben (és másokéban) zajló anyagcserének. A citromsavciklus egészének felfedezéséért Hans Adolf Krebs is Nobel-díjat kapott (1953), a folyamatot Szent-Györgyi-Krebs ciklusnak nevezik.

 

Sokan tudják, hogy Szent-Györgyi azon kevesek egyike, aki Magyarországon dolgozott. A többiek azonban nem mind virágos jó kedvükben menekültek el honfitársaik elől más országokba, hanem jó részük az akkori törvények miatt.

 

 

A cikk tovább folytatódik ITT.

 

Forrás: http://h2so4.blog.hu/2015/12/23/ki_talalt_fel_mit

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet