Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Interjú Dr. Einhorn Ágnessel

Dr. Einhorn Ágnes a BME Idegen Nyelvi Központ habilitált egyetemi docense, az idegennyelv-tanítás kiemelkedő szakértője, a Deutsch mit Grips című tankönyvcsalád egyik szerzője, számos Klett-rendezvény fő előadója


 
Honnan datálható a kiadóval való kapcsolata?

A Raabe Klett Kiadóhoz leginkább egy tündéri elsőszülött fűz, akivel persze elfogult is vagyok: ez a „Deutsch mit Grips” című tankönyv. Ennek a létrejötte számomra nagyon fontos volt, ez volt az első nagyobb tankönyvi munkám. Egykori ELTE-s kollégáimmal kezdtük el, hosszú és bonyolult alkotói folyamatban jött létre,  és amikor már majdnem kútba esett az egész, akkor került a kiadóhoz. A könyvet Magyarországon kevesen ismerik, kevesen dolgoztak vele, nekem fontos volt, és sokat tanultam a létrejöttéből.
 
Említene néhány dolgot, ami büszkeséggel tölti el szakmai pályafutásában?

Sok tanárral találkozom a legkülönbözőbb helyeken, akik elmondják, hogy kellemes vagy hasznos emlékkel távoztak valamilyen továbbképzésemről vagy elő- adásomról. Nem ámítom magam: azt soha nem fogom megtudni, hogy hányan távoztak kellemes emlékek nélkül, vagy ami még rosszabb, kellemetlen emlékekkel,  de az mégis jó, ha valaki tovább tudott lépni a segítségemmel.
 
Mivel foglalkozik jelenleg?

Izgalmas feladatot vállaltam egy éve: egy nagy tanári közösséget (mely 60 nyelvtanárt számlál) foglalkoztató nyelvoktató központ pedagógiai megújításában veszek részt.  A feladatom a stratégiaalkotás, a tanárok segítése, a folyamat irányítása és dokumentálása. Kihívásokkal teli, izgalmas folyamat ez, így rendkívüli módon élvezem ezt a munkát.
 
Ha már a kihívásoknál tartunk: érdekelne, hogy látja általánosságban, mit tekint jónak, és mi jelent problémát a mai magyar oktatásban?

Sok elkötelezett és lelkiismeretes tanár dolgozik, és vannak kiváló szakmai műhelyek is. Egymás mellett él háborítatlanul az igényesség és az igénytelenség. Sok a frusztrált és kiégett tanár, aki nem tanítani vagy fejleszteni akar, hanem inkább csak túlélni.
 
Van víziója, milyen lesz 20 év múlva az oktatás?

Olyannak szeretném látni, amely nem mond le eleve a tanulók egy részéről, amely nem potenciális munkanélküliek tömegét bocsátja ki, amelyben szabad, boldog és magabiztos embereket nevelnek, akik számára fontos a társadalmi szolidaritás. Ebben a rendszerben a tanárok is büszkék és magabiztosak, örülnek annak, hogy ennyire változatos és kreatív munkájuk van.
 
 

„Olyan oktatásban hiszek, amelyben szabad, boldog és magabiztos embereket nevelnek, akik számára fontos a társadalmi szolidaritás”

 
 

Mi a véleménye a PISA-mérésekről?

A PISA-eredmények árnyalt elemzést igényelnének, és nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a szakmai vitát, amely a mérések körül kialakult. Egy adatsor azonban nem vitatható, és tudomásom szerint nem is merült fel soha ezzel kapcsolatos szakmai kritika: a PISA-adatok alapján jól megítélhető, hogy mennyire tudja egy iskolarendszer kiegyenlíteni a társadalmi hátrányokat. A magyar adatok alapján megállapítható, hogy a mi iskolarendszerünk erősen konzerválja a szociális különbségeket, aki szegény és tanulatlan szülők gyermekeként születik meg, jó eséllyel maga is ilyenné válik. Ha ezen nem lehet változtatni, akkor a gyerekeinknek borzasztó társadalmi feszültségek között  kell majd élniük.
 

Meséljen kérem, miért lett nyelvtanár?

Tulajdonképpen véletlenül. Szépirodalmat akartam fordítani, de mivel abból nem tudtam megélni, elkezdtem tanítani. Úgy gondoltam, hogy az csak átmeneti állapot, aztán egyszer csak be kellett látnom, hogy ez már sokkal jobban érdekel, mint a fordítás.
 

Milyen módszert próbálna ki egy új nyelvkönyvben, ha lehetősége lenne rá?

Azt, amit egy átlag felhasználó a legkevésbé szeret: olyan moduláris típusú szerkezetet, amely lehetőséget ad sokféle különböző tanulási útra. Ezzel azonban sok munkája van a tanárnak, tehát kevesen  használnak ilyesmit szívesen.
 

Miért nem jutnak el a magyar iskolások olyan nyelvtudásig, olyan nyelvi szintig, mint például a skandináv országokban?

Erről sok elmélet van. A magyar eredmények biztosan nem függetlenek a nyelvi és kulturális homogenitástól, a gyerekek nyelvtanulási eredményei valószínűleg összefüggnek az alapvetően bezáródó mentalitással  és az idegentől való félelemmel.
 

Mi áll a bakancslistája első 3 helyén?

Nincs bakancslistám, soha nem is volt. Viszont szinte bármiről el tudom hinni egy pillanat alatt, hogy akár a bakancslistámon is lehetne, tehát mindenképpen meg kell csinálnom. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy nehezen mondok nemet, és többnyire túlvállalom magam.
 

Van olyan kérdés, ami a szakmájához kapcsolódóan szívesen  megosztana?

Érdekelne, és azt hiszem, minden nyelvtanárt foglalkoztat az a kérdés, hogy minisztériumi szinten milyen intézkedéseket terveznek a fiatalok nyelvtudásának javításáért vagy a hazai nyelvoktatás eredményesebbé tételéért.

 

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet