Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Illetményemelés – jogos-e, ha nem emel a munkáltató?

Levelet írt kiadónknak egy óvodavezető, amiben jelzi, hogy a fenntartó szerint a szeptemberi emelés nem kötelező, tehát nem is lesz emelés, mert csak. Megteheti-e ezt a fenntartó?

Ugyanaznap megjelent az interneten egy tanár nyílt levele, amiben elpanaszolta, hogy 2017 augusztusában (valójában szeptemberében) már nem jár neki a béremelés, az csupán adható, és az igazgató spórolni kénytelen, senkinek nem adhat.

 

Tényleg csak adható? Tényleg megtehetik pénzhiányra hivatkozással, hogy mindenki a minimumot kapja?

 

Először nézzük talán a törvény szövegét:

 

  1. § (1) A fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt az illetményalap százalékában az (1a) bekezdés és e törvény 7. melléklete állapítja meg.

 

(1a) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény-vezető javaslatára és egyetértésével – a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is meghatározhatja az illetményét azzal, hogy a pedagógus illetménye nem lehet kevesebb, mint a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap

  1. a) középfokú végzettség esetén 119,6 százaléka,
  2. b) alapfokozat esetén 174,5 százaléka,
  3. c) mesterfokozat esetén 193,2 százaléka

alapulvételével megállapított illetményalappal számolt illetmény.

 

(2) Az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap

  1. a) középfokú végzettség esetén százhúsz százaléka,
    b) alapfokozat esetén száznyolcvan százaléka,
    c) mesterfokozat esetén kétszáz százaléka.

 

A (2) bekezdés azt jelenti, hogy az illetményalap emelkedett, az illetményt annak alapján kell kiszámolni.

 

Egyetlen kivétel van: az emelkedett illetményalappal kiszámolt illetménytől el lehet térni, de lefelé CSAK az (1a) bekezdés alapján. Vagyis az illetmény akkor lehet a (2) bekezdésben meghatározottaknál kevesebb, ha az intézményben van kompetencia- és teljesítményalapú értékelési rendszer. Ehhez ezt a rendszert az intézményben ki kell dolgozni, ezt egy intézményi értékelési szabályzatban – amelynek mintája megjelenik a kiadó Ellenőrzés a közoktatásban című könyvének októberi kiegészítő kötetében napokon belül – le kell írni, amit a nevelőtestületnek el kell fogadnia. Ezután az intézményvezetőnek az elfogadott rendszer alapján mindenkit személyre szólóan értékelnie kell, az értékelést írásba kell foglalnia, és azt az érintett közalkalmazottal ismertetnie kell.

 

Ezután a munkáltató – aki általában maga az intézményvezető, nem pedig a fenntartó – dönt az eltérítésről, aminek maximuma nincs [pontosabban a (2) és az (1a) bekezdés alapján számolt, az intézmény egészére értett teljes bértömeg-különbözet a maximum, ha a fenntartó nem akar még plusz forrást adni erre], minimumát viszont az (1a) bekezdés a)–c) pontjai határozzák meg.

 

Az az értelmezés tehát véleményünk szerint jogsértő, hogy „az emelés nem kötelező”, és ezért a fenntartónak csak az eddigi bértömeget kell biztosítania. Kötelező a (2) bekezdés szerinti alapot megadni, illetve, HA a fentiekben részletezett feltételek fennállnak, akkor lehet az illetményt eltéríteni (a munkáltatónak!) – de enyhén szólva is problémás lenne az illetményét mindenkinek az alsó határra eltéríteni. Mert olyan indoklás az értékelési szabályzatban nem szerepel, nem szerepelhet, hogy „a fenntartó utasítására”, vagy hogy „nincs pénz”.

 

Visszatérve arra az esetre, ha az intézményben nincs az (1a) bekezdésnek megfelelő értékelési rendszer – aminek a létrehozása egyébként nem is kötelező –, akkor teljesen értelmetlen bármilyen vita: mindenki illetményét a (2) bekezdésben megadottak szerint meg KELL emelni.

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet