Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Hogyan készüljünk fel az intézményi ellenőrzésre?

2017 szeptemberétől kezdetüket veszik az országos szakmai ellenőrzés keretében lebonyolításra kerülő intézményi tanfelügyeleti eljárások. Az intézmény-ellenőrzés során a szakértők az általános elvárásrendszer alapján – figyelembe véve az intézményi saját elvárásrendszert – azt vizsgálják, hogy az intézmény a maga által kitűzött céloknak hogyan tudott megfelelni, azok megvalósításában hol tart.

 

Zárójelben tegyük hozzá, hogy olyan általános intézményi elvárásrendszert dolgozzunk ki, amely

·     koherens az általános elvárásrendszerrel, s

·     tartalmazza azokat a speciális tartalmakat, amelyek az adott intézményre jellemzőek.

 

 

Akár a pedagógus, akár a vezető, akár az intézmény elvárásrendszerében gondolkodunk, az mind olyan kompetenciára, feltételre épüljön, amelyek bármikor, bármelyikünk számára teljesíthetőek.

Több évre előre kell ebben gondolkodnunk. Tantestületünk tagjai, a vezető személye változhat, de az elvárásrendszerünknek ne kelljen, ha nem akarunk állandó többletmunkát végezni.

Az intézmény értékelése során a szakértők az alábbi területekről származó adatokat és tapasztalatokat használják fel:

 

·     Pedagógiai folyamatok

·     Személyiség-és közösségfejlesztés

·     Eredmények

·     Belső kapcsolatok, együttműködés

·     Az intézmény külső kapcsolatai

·     A pedagógiai munka feltételei

·     A kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés

 

A szakértők a következő dokumentumokat használják fel elemzőmunkájuk elvégzéséhez

 

·     Az intézmény alapdokumentumai (ezek intézménytípustól függenek, ezért részletes felsorolásukat mellőzzük, de a következő két pontban kiemelünk kettőt, amelyek minden intézményben megtalálhatók)

·     Pedagógiai program

·     Szervezeti és működési szabályzat

·     Egymást követő két tanév munkaterve és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt)

·     Továbbképzési program, beiskolázási terv

·     Mérési eredmények (országos mérések, kompetenciamérés eredményei öt évre visszamenőleg)

·     Pedagógus-ellenőrzés eredményeinek összegzése (pedagógus tanfelügyeletek eredményei)

·     A vezető tanfelügyeletének eredménye (amennyiben már volt vezetői tanfelügyelet)

·     Az előző intézmény-ellenőrzés és az intézményi önértékelés az adott intézményre vonatkozó intézkedési terve, valamint az intézményi önértékelés kérdőíves felmérésének eredményei (szülői és nevelőtestületi kérdőív) 

(Ez utóbbi dokumentum még nem áll az intézmények rendelkezésére.)

 

Természetesen van egy fontos terület, amelyet itt nem emelünk ki külön, de nem szabad elfelejtenünk az intézményi belső önértékelés folyamatát, amelyet ezzel párhuzamosan, az önértékelési szabályzat és az éves önértékelési terv szerint végeznünk kell.

 

Nézzük végig tennivalóinkat:

 

·     A fentebb felsorolt dokumentumok átfogó ellenőrzése, a dokumentumok koherenciája, az elvárások szempontjai (Tanfelügyeleti kézikönyv: 57–76. oldal) szerint

·     Miután ebben a tanévben még javában benne vagyunk, ezért javasolt az év végi beszámolókat már azon szempontok mentén elkészíteni, amely a majdani ellenőrzés szempontjai is. A régebbi beszámolók, munkatervek már nem módosíthatóak, de készítsünk hozzá reflexiót, amellyel ki tudjuk egészíteni, az azokban esetlegesen feltárt hiányosságainkat.

·     Fontos, hogy a következő tanév (2017/2018) tervezésénél már az ellenőrzési szempontokat vegyük figyelembe, és annak alapján készítsük el dokumentumainkat.

·     A mérési eredmények vizsgálatánál is javasolt egy reflexió készítése, amennyiben az eredmény elmaradt az intézménytől elvárható szinttől. Ebben a reflexióban megfogalmazhatjuk a várakozástól elmaradt eredmény okait, körülményeit, illetve hogy milyen lépéseket tettünk az eredmény javítása érdekében.

 

Mindezeket elolvasva arra gondolhatnak, hogy megint egy hatalmas adminisztrációs munka elé néznek. Pedig ez nem teljesen igaz. A nyári szabadságot megelőző 2 hét, amelyet még az iskolában töltünk a gyerekek nélkül, megfelelő időpont arra, hogy ezeket a munkákat elvégezzük.

 

Természetesen a munkát meg kell osztani. Egy-egy ellenőrzési területhez rendeljünk hozzá 2-2 kollégát és egy dokumentumot, amelyet ők az adott szempont szerint végigelemeznek. Ha a tantestület csapatként dolgozik, és részekre osztja a munkát, akkor a részekből összeáll az egész, mindenki nyugodt lelkiismerettel vonulhat a megérdemelt nyári szabadságra és teljes nyugalommal várhatja a szeptemberben kezdődő intézményi ellenőrzést.

 

A fenti összefoglaló az Ellenőrzés a közoktatásban cserelapos kézikönyv 2017. áprilisi kiegészítő kötetének B 1.26 alfejezetében megjelenő írás alapján készült.

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet