Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Hogyan emlékezzünk október 23-ára, hogy a gyerekek is emlékezzenek rá?

„Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.”

 

A wikipédia így foglalja össze tömören és egyszerűen az 56-os forradalom lényegét.

 

Az iskolákban ilyenkor méltó megemlékezést tartanak – a gyerekek verset szavalnak, dokumentumfilmet néznek a teremben, esetleg előadnak egy kiragadott részletet az október 23-ai eseményekből. Ha másnap, vagy még aznap megkérdezzük tőlük, hogy kicsoda Nagy Imre, vagy mi az az ÁVH, valószínűleg nem fogják tudni a választ.

 

Ha van rá lehetőségünk, érdemes rászentelni egy órát, hogy a gyerekek játékosabb formában megismerjék az ünnep valódi jelentőségét. Jó ötlet előre kinyomtatni 1-2 oldalnyi anyagot, amit előző este otthon átolvashatnak, így nem érkeznek felkészületlenül a játékra.

 

Hozzunk létre csapatokat, és kezdődhet a játékos tanulás!

 

Ki/mi vagyok én?!
Készítsünk elő kártyákat 5-5 mondattal. A kártyákon szerepelhetnek személyek, helyek, fogalmak – bármi, ami az eseménnyel kapcsolatos. Az egyik csapatból húz valaki egy kártyát. Megmondja, hogy milyen kategóriában kell keresni a megfejtést (ezt is írjuk rá a kártyára). Olvassa fel az állításokat. Ezek egyre közelebb vezetik a gyerekeket a megoldáshoz. Az nyer, aki előbb kitalálja miről vagy kiről szól a kártyalap. (Az előző nap kiosztott anyagban szerepeljen a megfejtés)

 

Activity
Célszerű fogalmakat, tárgyakat választani a feladathoz. Esetleg vers, vagy filmcímeket is adhatunk feladványképp. Ha a csapatnak sikerült kitalálnia, mit mutogatott, rajzolt vagy írt körül a csapattárs, mondjunk 1-2 mondatot arról hogyan kapcsolódik az eseményhez. Ne nyújtsuk hosszúra a magyarázatot, mert unalmassá válhat, és a gyerekek kedvüket veszíthetik.

 

Kiállítás
Mire a gyerekek bejönnek a terembe, rendezzünk egy gyors „kiállítást” kinyomtatott, korabeli képekből. Kérdezzük meg őket, szerintük mit ábrázolnak a képek, kik vannak rajta, mi történik éppen – majd meséljük el a kép eredeti történetét a lehető legrövidebben. Hagyjuk, hogy gondolkozzanak, és próbálják maguk kitalálni a kép keletkezésének körülményeit. Dicsérjük meg őket kreativitásukért.

 

Puskás Ferenc labdarúgó kislányával Olaszországban, 1956. december 10-én. Puskás Ferencné 1956. december 1-jén többszöri sikertelen próbálkozás után jutott ki négyéves kislányával, gyalog menekülve a megszállt Magyarországról Ausztriába, hogy azután Olaszországban csatlakozzon férjéhez

Puskás Ferenc labdarúgó kislányával Olaszországban, 1956. december 10-én. Puskás Ferencné 1956. december 1-jén többszöri sikertelen próbálkozás után jutott ki négyéves kislányával, gyalog menekülve a megszállt Magyarországról Ausztriába, hogy azután Olaszországban csatlakozzon férjéhez – Fotó: Joop van Bilsen

 

Írd át!
Adjunk nekik október 23-áról szóló verseket, és kérjük meg őket, hogy a versben található szavak segítségével írjanak verset az osztályfőnökükről, az igazgatóról, de ha nem akarunk személyes témát szolgáltatni, akkor kreálhatnak költeményt az időjárásról, az aznapi ebédről vagy a kedvenc tantárgyukról is. A lényeg, hogy elolvassák a verset, ismerkednek a nevekkel, eseményekkel, és ráadásul kreativitásukat is kiélhetik!

 

A játékos megközelítés célja, hogy felkeltse a gyerekek érdeklődését a téma iránt, és megpróbálja emlékezetessé tenni az október 23-át, így jövőre is izgalommal és némi tudásanyaggal várják majd az ünnepséget. Természetesen a játékok száma végtelen, a pedagógus fantáziája szárnyalhat. Ha Ön is kitalált valamilyen szórakoztató feldolgozási módot, ossza meg velünk!

 

 

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet