Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Hasznos tudnivalók a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM-es) tanulókat érintő közoktatási jogszabályváltozásokról

Nagy társadalmi visszhangot kapott a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt (a továbbiakban: köznevelési törvény) érintő pár módosítás, illetve ezek egyike, mely a közbeszédben „Taigetosz-törvény” néven híresült el.

 

Nézzük meg, mi a pontos tartalma a módosításnak! Tekintsük át, mi motiválta a jogalkotót akkor, amikor e módosítást jogszabályba foglalta!
Abban biztosak lehetünk, hogy a változtatás nem tárgyalható és nem érthető meg oly módon, ha kiragadjuk a köznevelés rendszeréből. Csak úgy juthatunk előre, ha a kérdést a maga komplexitásában nézzük. Ez egy nagyon fontos szempont, ugyanis a kritikai hangok gyakran az összefüggéseket nem látva, nem figyelve, az ellátási kategóriákat összekeverve, a szakkifejezéseket inadekvát módon használva szóltak. Így e kérdés vitája kapcsán a két nagy diagnosztikai kör összekeveredik, azaz a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagyis a BTM tanulókat érintő változások kapcsán gyakran említik a sajátos nevelési igényű (SNI ) gyermekek jogait, pedig a változások ezt a kategóriát nem érintik.


Az összefüggések keresésekor azt szeretnénk megvilágítani, hogy a mentesítések kivezetése a gyermekek érdekét szolgálja.
Amennyiben ezek a gyermekek a mentesítéseik miatt a későbbiekben kiszorulnak a köznevelés, felsőoktatás különböző formáiból, akkor nem teszünk jót. Mit tehetünk, hogy e gyermekek a mentesítések nélkül is sikeresen haladjanak a köznevelés rendszerében?
Érdemes a „Taigetosz” elnevezés mögé nézni. Mit nevezünk ma ebben a kontextusban Taigetosznak? A köznevelést, a többségi pedagógiát. Hogyan
lehet egy gyermek számára egy olyan pedagógiai közeg Taigetosz, melyben sikerrel kéne nevelődnie-oktatódnia?

 

A probléma áttekintése során először nézzük meg, konkrétan miről is szól a módosítás:

Fontos!
A törvénymódosítás lényege: a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (továbbiakban: BTM) küzdő tanulók 2018. szeptember 1-jétől
nem kaphatnak értékelés és minősítés alóli mentesítést.

A köznevelési törvény a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók vonatkozásában az egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése alóli mentesítés és szöveges értékelés 2018. szeptember 1. napjával kezdődő, kifutó rendszerű kivezetéséről rendelkezik.
Azoknak a BTM tanulóknak, akik korábban megkapták a tantárgyi mentesítéseket, és érvényesítették/érvényesítik tanulmányaik során, nem
kell megijedniük, hisz középiskolai tanulmányaik befejezéséig érvényesíthetik a korábban megítélt jogosultságokat.
Viszont azok a BTM tanulók, akiknek a szakértői bizottságok vizsgálatai alapján korábban nem javasoltak tantárgyi mentesítéseket, 2018. szeptember 1-jétől már nem kaphatnak mentesítést.
Az új rendelkezések csak a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat érintik, a sajátos nevelési igényű gyermekekre
továbbra is vonatkoznak a korábbi rendelkezések.

 

Nézzük meg a konkrét jogszabályi rendelkezéseket:

Jelenlegi szabály:
A köznevelési törvény 56. § (1) bekezdése alapján a sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM)
tanulókra egyaránt vonatkozik, hogy „A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.
(2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat.”

Új szabály:
(2018. szeptember 1. napjával lép hatályba) csak a sajátos nevelési igényű (SNI ) tanulókra vonatkoztatva hagyja meg a tantárgyi mentesítések lehetőségét. „56. §. (1) A sajátos nevelési igényű tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.
(2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat.”

 

 

Szerzők: Pálvölgyiné Kozmér Krisztinatagintézmény-igazgató, Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 3. Számú Szakértői Bizottsági Tagintézmény,
Metzger Balázs általános főigazgató-helyettes, Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat

A törvény további értelmezése, a cikk folytatása Az egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés című kiadványunk februári számában jelent meg. A kiadványt ITT RENDELHETI MEG.

 

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet