Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Gazdasági nyelvvizsga-rendszerek összehasonlítása

Kiszely Zoltán – Szabó Gábor: Gazdasági nyelvvizsga-rendszerek összehasonlítása
Kutatási jelentés

Bevezetés

A nyelvvizsgákról általában és azokon belül a gazdasági nyelvvizsgákról számos megalapozottnak vélt, ám adatokkal alá nem támasztott elképzelés kering az országban. Mivel a NYAK és a NYAT felelős az egyes Magyarországon akkreditált nyelvvizsgák minőségbiztosításáért, felelősséget érez azért is, hogy a maga eszközeivel megerősítse vagy cáfolja a közszájon forgó vélekedéseket. Ez a megfontolás volt a kiindulópontja annak a projektnek, amit a NYAK és a NYAT közösen indított el 2011. januárjában azzal a céllal, hogy a legtöbb vizsgázót vonzó, középfokú (B2) angol írásbeli gazdasági szaknyelvi vizsgák egymáshoz való viszonyáról empirikus adatokon nyugvó információkat szerezzen.
Ebben a jelentésben röviden összefoglaljuk a kutatás kérdéseit, módszertanát és eredményeit.

2. Kutatási kérdések

A vizsgálat három fő kérdésre igyekezett választ kapni.

  1. Milyen a sikeres vizsgák aránya az egyes vizsgarendszerekben?
  2. Különböznek-e egymástól az egyes vizsgarendszerekben vizsgázók eredményei az összesített eredmény, az olvasáskészség, illetve az íráskészség tekintetében?
  3. Különböznek-e egymástól azon vizsgázók eredményei (összesített eredmény, olvasáskészség és íráskészség), akik legalább két különböző vizsgarendszerben is tettek vizsgát?

3. A kutatás módszertana

A kutatásba öt vizsgaközpont egy-egy gazdasági szaknyelvi vizsgarendszerét vontuk be, melyek a következők voltak: BCE-OECONOM közgazdasági szaknyelvi vizsgarendszer, BGF üzleti szaknyelvi vizsgarendszer, KITEX kereskedelmi szaknyelvi vizsgarendszer, GAZDÁLKODÓ gazdasági szaknyelvi vizsgarendszer és SZIE Zöld Út gazdálkodási menedzsment szaknyelvi vizsgarendszer.
A vizsgálat a 2010-ben letett angol nyelvű B2-es szintű írásbeli nyelvvizsgákra fókuszált. Ez összesen 5269 vizsgaeseményt jelentett; ez a szám azon vizsgázókat is magában foglalja, akik több alkalommal is vizsgáztak. A Rex adatbázis segítségével megállapítható volt, hogy a 2010. évben a vizsgázók milyen eredményeket értek el a fenti nyelvvizsgákon, valamint, hogy milyen eredményeket értek el az egyes vizsgarendszerekben azok, akik több különböző vizsgarendszerben is tettek vizsgát 2010-ben.
Mivel a különböző vizsgák eltérő maximális pontszámokkal működnek, az egyes vizsgázói pontszámokat az összehasonlíthatóság kedvéért oly módon szinkronizáltuk, hogy az egyes feladatokon elért pontszámokat százalékos formában tüntettük fel.
Mivel az összehasonlított vizsgarendszerek belső szerkezete egymástól eltérő, az elemzések az olvasáskészség, az íráskészség és az összesített írásbeli eredmények vizsgálatára terjedtek ki.

4. Kutatási eredmények

1. Milyen a sikeres vizsgák aránya az egyes vizsgarendszerekben?
A sikeres vizsgák arányát az alábbi oszlopdiagram mutatja (a részletes adatok a Függelék 1. táblázatában szerepelnek).

oszlopdiagram

Mint az ábrán látható, a sikeres vizsgák aránya vizsgarendszerenként eltérő. A legnagyobb arányban a BCE vizsgán születtek sikeres vizsgák (79%), míg a legalacsonyabb sikerességi arány a KITEX vizsgánál figyelhető meg (43%). Feltétlenül megjegyzendő, hogy ezek az adatok nem nehézségi sorrendet jelentenek a vizsgarendszerek között, hanem csupán arra utalnak, hogy az adott vizsgára jelentkezett résztvevők milyen sikerrel tették le a vizsgát. Az adatokból azonban az is felfedezhető, hogy a vizsgarendszerek között látszólag jelentős az eltérés, amely eltérés okának felderítése további vizsgálódást igényelt. Ezt a célt szolgálta a kutatás második fő kérdése.

2. Különböznek-e egymástól az egyes vizsgarendszerekben vizsgázó jelöltek eredményei az összesített eredmény, az olvasáskészség, illetve az íráskészség tekintetében?
A kérdés megválaszolásához először is célszerű áttekinteni a vizsgákat jellemző leíró statisztikai adatokat, amelyeket a Függelék 2. táblázata tartalmaz. Ezen adatok közül külön figyelmet érdemelnek az átlagos teljesítmények, melyeket az alábbi oszlopdiagram szemléltet.
Az adattáblában szereplő átlagok kerekített értékek.

oszlopdiagram

Mint az ábrán látható, a vizsgarendszerek között az átlageredmények szempontjából is különbségek mutatkoznak. Az összesített eredményeket tekintve a sikerességi arányokhoz hasonló sorrend rajzolódik ki az egyes vizsgarendszerek között, azaz a BCE eredmények a legmagasabbak (68,19% átlageredmény), a KITEX eredmények pedig a legalacsonyabbak (54,29% átlageredmény).
Az olvasás- és az íráskészség esetén ez a sorrend egy kissé eltérő, de a különbségek szemmel láthatók. Annak eldöntésére, hogy ezek a különbségek ugyanakkor statisztikailag szignifikánsak-e (azaz, hogy mekkora annak esélye, hogy a megfigyelt eredmények véletlenszerűen alakultak így), a releváns statisztikai próba elvégzése adhat választ. Jelen esetben ez az ún. Wilcoxon-próba elvégzését jelentette.
Az elemzések eredményeit a Függelékben található 3-5. számú táblázatok mutatják be. Amennyiben a szignifikancia-szint oszlopban szereplő adat 0,01-nál magasabb, akkor a vizsgált eredmények között nincsen tényleges különbség (azaz nagy valószínűséggel a különbség a véletlen műve), amennyiben pedig alacsonyabb, akkor 99% a valószínűsége annak, hogy az eredmények között tényleges különbségről beszélhetünk (tehát a véletlenszerűség szerepe csekély). Amennyiben a szignifikancia-szint oszlopban szereplő adat 0,05-nál magasabb, akkor az eredmények között ugyancsak nincsen tényleges különbség, amennyiben pedig alacsonyabb, akkor 95% a valószínűsége annak, hogy az eredmények között tényleges különbség áll fenn. A 99 és a 95 százalékos biztonsággal kapott válaszok a pedagógiai kutatásban szignifikáns azaz tényleges (valós) különbségnek tekintendőek.
Az eredményeket áttekintve az a kép rajzolódik ki, hogy kevés kivételtől eltekintve mind az olvasás-, mind az íráskészség valamint az összesített eredmények tekintetében is szignifikáns különbségek állapíthatók meg az eredmények között.
A téves következtetések levonását elkerülendő, egy igen fontos körülményt azonban itt feltétlenül ki kell emelnünk. A fentebb feltárt különbségek kizárólag a megfigyelt vizsgaeredményekre vonatkoznak, nem pedig az érintett vizsgarendszerek nehézségi szintjére. Utóbbiakra csak akkor vonatkoztathatnánk az elemzések eredményeit, ha biztosan állíthatnánk, hogy a különböző vizsgákon igen hasonló tudásszintű vizsgázók jelennek meg, vagy akkor, ha a vizsgákat ugyanazok a vizsgázók tették volna le. Ez utóbbi eset természetesen kizárható, míg az előbbi kérdésnek az eldöntése csak úgy lehetséges, ha megvizsgáljuk azon vizsgázók eredményeit, akik több vizsgarendszerben is vizsgáztak, s akiket ily módon viszonyítási pontnak tekinthetünk.

A kutatási eredmény beszámolója ITT folytatódik.

Forrás: http://www.nyak.hu/doc/kutat_gazdvr.asp

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet