Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Felkészülés a vezetői tanfelügyeleti ellenőrzésre

Ha pedagógusként, vezetőként meghalljuk a „tanfelügyeleti ellenőrzés” kifejezést, általában kellemetlen borzongás fut rajtunk keresztül… Komor tanfelügyelőket, nagy paksaméta dokumentumot, kellemetlen feltett keresztkérdéseket, feltárandó hibákat, elrejtendő hiányosságokat, megírandó jegyzőkönyveket képzelünk magunk elé. Többségünk azt gondolja magában: „hát kell ez nekem?”, „nincs elég dolgom az iskolám vezetésével?”, „muszáj nekem erre időt pazarolnom?”. Gyakran még azt a kérdést is fölvetjük magunkban: vajon ki olvassa majd el a tanfelügyelők által gyártott több tucat oldalnyi szakmai anyagot? Higgyék el, a szerzők fejében is megfordultak ezek a gondolatok.

 

Nem állítjuk azt, hogy ne volna kellemesebb dolog egy vezetői tanfelügyeleti ellenőrzésnél. Azt sem, hogy az arra fordítandó időt nem tudnánk akár hasznosabban is eltölteni. Nem állítható, hogy lelkesedünk a tanfelügyeleti ellenőrzés feladataiért. Azt azonban tudomásul kell vennünk, hogy az oktatáspolitika alapelvévé vált a minősítés – intézményi önértékelés – tanfelügyeleti ellenőrzés hármas pillére. Azt is látnunk kell, hogy az oktatásirányítás mindent megtesz annak érdekében, hogy a pedagógus életpálya részeként funkcionáló minősítési rendszer – minden csúszás ellenére – ütemesen haladjon előre.

 

Ha azonban a tanfelügyeleti ellenőrzési rendszer jelenlegi helyzetét kívánjuk értékelni – ideértve most a pedagógusok, vezetők és intézmények pedagógiai-szakmai ellenőrzési folyamatát is –, akkor észre kell vennünk azt, hogy a kezdetektől problémák jelentkeztek a rendszer működtetésében.

 

A 2015 végén megkezdődött pedagógus tanfelügyeletek első tapasztalatait követően szinte azonnal reagált az oktatásirányítás a felvetődött problémákra, és lényeges mértékben egyszerűsítette a tanfelügyeleti ellenőrzésekre vonatkozó útmutatóját.A tanfelügyelet sikeres beindulását jelentősen akadályozó másik – nem kevésbé lényeges – tényező az intézményi önértékelések érthető késéssel történő megindulása, az önértékelési szoftver másfél évig tartó működésképtelensége volt.

 

 

A tanfelügyeleti rendszer alapvető célja a pedagógusok, vezetők és intézmények külső szakmai ellenőrzésének bevezetése. Annak ellenére, hogy az ellenőrzési módszerek alapvetően korrektnek (néhol persze túlméretezettnek) tekinthetők, nem állíthatjuk, hogy kiforrott, jól átgondolt és kipróbált rendszerrel dolgozhatunk. Ennek következményeként nagyon változónak látjuk a lezajlott tanfelügyeleti ellenőrzések színvonalát.

 

Megkockáztathatjuk akár azt is, hogy – legalábbis egyelőre – nem hozzák a tőlük elvárt szakmai hasznot, hogy több a befektetett munka, mint az ellenőrzés hozadéka.
Mindezek ellenére a tanfelügyeleti ellenőrzések sora folytatódik. Gyakorló pedagógusként, szakértőként, tanfelügyelőként és vezetőként azt a feladatot vállaltuk, hogy

  • szintetizáljuk a vezetői tanfelügyeleti ellenőrzések során keletkezett eddigi tapasztalatokat,
  • megfogalmazzuk tanácsainkat, illetve
  • bemutatjuk az általunk legeredményesebbnek tartott eljárásokat,
  • egyben felhívjuk a figyelmet a tanfelügyeleti ellenőrzést akadályozó leggyakoribb tényezőkre.

Bízunk benne, hogy értelmezésünkkel, javaslatainkkal, tapasztalataink közzétételével segítségére lehetünk azoknak a vezetőknek, akiknek vezetői tanfelügyeleti eljárására a közeljövőben kerül sor.

 

 

A pedagógus ellenőrzése


A pedagógusok ellenőrzésénél, tanfelügyeleti látogatásnál a vizsgálat minden esetben általános pedagógiai szempontok szerint történik. Célja az ellenőrzött pedagógus pedagógiai kompetenciáinak fejlesztése. A vizsgálat módszere:

  • a foglalkozások, tanítási órák egységes szempontok szerinti megfigyelése,
  • a pedagógus mindennapi nevelő-oktató munkáját megalapozó pedagógiai tervezés dokumentumainak vizsgálata,
  • interjú felvétele,
  • az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó eredményeinek elemzése.

A pedagógus ellenőrzésére – a 2016. szeptember 1-jei módosítás szerint – a minősítővizsgán vagy a minősítési eljárásban való részvételét követő három évig nem kerül sor. A vizsgálat során a nyolc pedagóguskompetencia elemzésére, erősségek és fejleszthető területek megjelölésére kerül sor.

 

Az intézményvezető ellenőrzése

Az intézményvezető ellenőrzése a köznevelési intézmény és annak tagintézménye vezetőjére, valamint a többcélú intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, köznevelési intézmény feladatát ellátó intézményegységének vezetőjére (a továbbiakban együtt: intézményvezető) terjed ki.

Az ellenőrzés célja az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése az intézményvezető munkájának

  • általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, valamint
  • az intézményvezető saját céljaihoz képest elért eredményei alapján.

 

Módszere az interjúkészítés és a dokumentumelemzés, valamint a Nkt. 69. § (4) bekezdése által előírt (nevelőtestületi és szülői) és egyéb, az intézmény feladatellátásával összefüggő kérdőíves felmérések és az intézményi önértékelés intézményvezetőre vonatkozó dokumentumainak elemzése.
Az intézményvezető ellenőrzése esetén az érintett intézményvezető legkésőbb az ellenőrzési terv elkészítése évének november 30-áig feltölti a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe a vezetői tevékenységet bemutató alábbi dokumentumokat:

  • a vezetői pályázatát, vagy annak hiányában vezetői programját,
  • az intézmény pedagógiai programját,
  • az ellenőrzést megelőző két tanév munkatervét és éves beszámolóját, valamint
  • az intézmény szervezeti és működési szabályzatát.

 

Az intézményvezető ellenőrzése az alábbi öt területre terjed ki:

  • az intézményi pedagógiai folyamatok – nevelési, tanulási, tanítási, fejlesztési, diagnosztikai – stratégiai vezetése és irányítása,
  • az intézmény szervezetének és működésének stratégiai vezetése és operatív irányítása,
  • az intézményi változások stratégiai vezetése és operatív irányítása,
  • az intézményben foglalkoztatottak stratégiai vezetése és operatív irányítása,
  • a vezetői kompetenciák fejlesztése

 

Az intézményvezetőt egyidejűleg két szakértő ellenőrzi.
Az intézményvezető ellenőrzésében az a szakértő vehet részt, aki
– a pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen szerepel az Országos szakértői névjegyzékben, valamint
– az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez szükséges szakmai ismereteket a hivatal által szervezett hatvanórás továbbképzés keretében elsajátította.

 

Az intézményellenőrzés az alábbi hét területre terjed ki:

  •  pedagógiai folyamatok,
  •  személyiség- és közösségfejlesztés,
  •  az intézményben folyó pedagógiai munkával összefüggő eredmények,
  •  belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció,
  •  az intézmény külső kapcsolatai,
  •  a pedagógiai működés feltételei, valamint
  •  az intézménytípusra vonatkozó nevelési, nevelési-oktatási irányelvet megállapító jogszabályban meghatározott országos szakmai elvárásoknak és az intézményi céloknak való megfelelés.

 

Bózsvári József – Petróczi Gábor írását az Ellenőrzés a közoktatásban című kiadványunkban olvashatja teljes terjedelmében.

Kiadványunkat megrendelheti A LINKRE vagy a képre kattintva:

Ellenőrzés a közoktatásban

Ellenőrzés a közoktatásban

 

Felhasznált képek: https://www.twenty20.com

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet