Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Európai Szakképzési Hét – Navracsics Tibor biztos köszöntője

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa azzal kezdte megnyitóbeszédét, hogy a ma zajló világgazdasági versenyt valójában már 5-10 évvel ezelőtt meghatározta az oktatási rendszer. Amilyen szintű és színvonalú ma az oktatás, olyan szintű és minőségű lesz a jövő versenyképessége.


 
 
Korszerűsíteni kell az oktatást

Az Európai Unióban egyre erősebb a felismerés, hogy az oktatásba többet kell befektetni, jobban oda kell figyelni, és magának az egész oktatásnak a szerkezetét és a tartalmát is korszerűsíteni kell. Korszerűsíteni kell olyan módon, amely jobban megfelel napjaink gazdasági kihívásainak, a gazdasági szereplők elvárásainak.
 
 

A munkaerőhiány európai probléma

A felmérések szerint a cégek 40 százaléka küzd az Európai Unióban azzal a problémával, hogy amikor üresedés van, amikor új munkaerőt vennének fel, akkor nem találnak megfelelő képzettségű, megfelelő „minőségű” vagy éppen megfelelő számú munkavállalót.
 
Hogyan tud az Európai Bizottság segíteni a cégeknek abban, hogy ezen a téren javuljon a helyzet, ha az oktatás nemzeti hatáskörbe tartozik?
 
 

Az Európai Unió szerepvállalása a szakképzésben
 
 

Az Európai Bizottság feladata, hogy azonosítsa a közös problémákat, majd megoldási javaslatokat kínáljon:
 

• Formálhatja úgy a jogi környezetet, hogy az kedvezőbb legyen mindenki, elsősorban a gazdasági szereplők számára. Ennek jegyében hozhat olyan jogi lépéseket és alakíthatja úgy a stratégiát, a szakpolitikai fejlődést, hogy az inkább megfeleljen a munkaerőpiac elvárásainak.
 
• Navracsics Tibor és Marianne Thyssen foglalkoztatáspolitikáért felelős biztos 2016 nyarán készítették el a Készségek Európai Stratégiáját, amely útmutatást ad a tagállamok számára, hogy az oktatási, illetve a foglalkoztatáspolitikai rendszereiket milyen irányba fejlesszék.
 
• Az Unió számos kezdeményezése közül az egyik legnépszerűbb és legismertebb az Erasmus+ program keretében megvalósuló mobilitási projektek. A szakképzésben tanuló diákok részére a program lehetőséget biztosít, hogy pár hónaptól akár egy éves időtartamig szakmai gyakorlaton vehessenek részt külföldön, ezáltal támogatva szakmai fejlődésüket és a szakképzés európaivá tételét.
 
• Mindezeken túl az Erasmus+ program lehetőséget biztosít stratégiai partnerségek, nevzetesen tudásszövetségek létrehozására, amely során szakképzési intézmények, illetve különböző cégek szoros kapcsolatot építhetnek ki az oktatás és képzés, valamint a munka világa között, annak érdekében, hogy gyakorlatorientáltabb szakképzés jöjjön létre.
 
• A bizottság segíti mindazokat a programokat, amelyek a jövőben lehetővé teszik, hogy az egyetemek ne csak felsőoktatási központokként, hanem a helyi vagy a regionális gazdaság motorjaiként is működjenek, vagyis mindazokat a kapcsolatépítéseket cégek és egyetemek között, amelyek a jövőben akár munkahelyteremtésben, akár gazdasági növekedésben hozzák meg a gyümölcsüket.
 
• Ennek egyik bázisa az éppen Budapesten működő Európai Innovációs és Technológiai Intézet, amely a tudás és innovációs közösségei révén azt a célt tűzte ki, hogy a gazdaság, az akadémia és a kutatás-fejlesztés szereplői saját aktivitásukat egy-egy tematikusan meghatározott tevékenység köré felfűzve közösen hozzanak létre valamilyen értéket.

 
 

Irányítsuk a figyelmet a szakképzésre!

Ezen túlmenően európai szintű segítség az is, hogy támogatják azokat a tagállamokat, amelyek az oktatási rendszerüket, és ezen belül is a szakképzési rendszerüket közelebb akarják vinni a munkaerő-piaci elvárásokhoz.
Ennek része az Európai Szakképzés Hete is, amely nemcsak a figyelmet kívánja felhívni a szakképzésre, de segítséget kíván nyújtani az oktatás és a gazdaság szereplőinek. Támogatja, hogy egymásra találjanak, hogy olyan szövetségek alakuljanak meg, amelyek akár nemzeti, akár európai szinten tartós együttműködést hoznak létre.
Az Európai Szakképzés Hete egyfajta találkozási pont lehet, amelyből remélhetőleg a jövőben további együttműködések sarjadnak ki, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a jövő európai gazdasága versenyképesebb gazdaság legyen.
 
 

Készségek Európai Stratégiája
 

A dokumentum annak érdekében készült, hogy
 

    •  egyrészt az oktatás minél inkább gyakorlatorientált legyen – legyen szó közép- vagy felsőfokú oktatásról –,

 

  •  másrészt pedig a foglalkoztatáspolitika minél inkább segítse a fiatalok munkaerőpiacra való jutását és tartós foglalkoztatását.

A készségstratégia végrehajtása jegyében 2016 november végén alakult meg elsőként Brüsszelben a digitális készségek és munkahelyek koalíciója, amely azon munkáltatókat és oktatási rendszerek képviselőit tömöríti, akik abban érdekeltek, hogy összehangolt cselekvésekkel közös, európai lépéseket tegyenek a szakképzés terén is, illetve az európai gazdasági térség és az oktatási rendszer elvárásainak összehangolása terén is.

 
 

Francz Magdolna

Nyitókép: magyarhirlap.hu

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet