Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Európai Szakképzési Hét – Dale A. Martin elnök-vezérigazgató megnyitója

2016. december 5-én került sor az Európai Szakképzés Hete rendezvénysorozat megnyitójára a Siemens Képzési Központjában. A megnyitón Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója üdvözölte elsőként a résztvevőket. Az alábbiakban a beszéd rövid összefoglalóját olvashatják.

 

Nagy múltú képzési tapasztalat

 Dale A. Martin üdvözlő beszédét rövid visszatekintéssel kezdte, mivel a Siemens már korábban is folytatott képzési tevékenységet Magyarországon. Elsőként, már a kilencvenes években a gazdasági felsőoktatásban tanuló diákok számára nyílt meg a lehetőség, hogy a Siemensnél szerezzenek gyakorlati tapasztalatot. Közülük sokan ma is a cégnél dolgoznak, gyakran vezető pozícióban.

 

A jelenlegi duális szakképzést 2012-ben indították el, és kezdettől fogva a német duális képzés tapasztalatait és jó gyakorlatát hasznosítva alakították ki. Ma már három hiányszakmát – hegesztő, ipari gépész és gépi forgácsoló – oktatnak csaknem 100 fiatalnak a modern gépparkkal felszerelt Siemens Képzési Központban.

A 2017. tanévben további két képzés indítását tervezik: a mechatronikai technikusi szakképzést és a gépi forgácsoló szakképzést egy éves CNC-gépkezelő szakma ráépüléssel bővítik.

Emellett a legjobb ipari gépész diákok a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarának köszönhetően egy magasabb követelményszintet teljesítő, német fémipari szakmunkás bizonyítványt is szerezhetnek.

 
Közösen keresik és kínálják a megoldást

A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a Siemens számára azért is fontos az Európai Bizottság által kezdeményezett programsorozat, mert újabb alkalmat biztosít a szakképzés hazai népszerűsítésére. Számos vállalat küzd szakemberhiánnyal, emiatt a Siemens is a kormányzattal, a kamarákkal, az iskolákkal és a többi vállalattal közösen keres és nyújt megoldást.

A Siemens Képzési Központját ugyanakkor regionális, átfogó képzési központnak is tekinthetjük, mivel nyitottak arra, hogy ne csak a Siemens számára, hanem akár más hazai vállalatok számára is képezzenek idegen nyelvet beszélő, jó szakembereket. Arra törekednek továbbá, hogy a magyar fiataloknak gyakorlati tudást, munkahelyet biztosító szakmát adjanak.

 

A felsőfokú duális képzésben is részt vesz

A duális képzésben nem csak középfokú oktatás szintjén vesz részt a Siemens. A felsőfokú duális képzés gyakorlati képzésének keretében immár második éve egyetemistákat is foglalkoztatnak, tanítanak a cég mindhárom telephelyén.

A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemmel együttműködve hazánkban a legnagyobb tanulói létszámmal folytatják a fiatal gazdasági szakemberek duális rendszerű oktatását nemzetközi gazdálkodás szakon. Országosan elsőként indították el a Budapesti Műszaki Egyetemmel együtt a műszaki mesterképzést energetikai területen.

A vezérigazgató kiemelte, hogy a fiatalok képzése mellett rövid- és középtávon hatékony eszköz lehet a vállalatok számára a munkaerőhiány enyhítésére a felnőttképzés is, amelynek segítségével új, korszerű szakmákra képezhetik át a munkavállalókat, munkakeresőket.

 

A szakmunka ma biztos jövőkép

Dale A. Martin beszédében arra is kitért, hogy a szakma presztízsének és a hazai szakképzés színvonalának emelése érdekében még számos teendő van itthon. Ebben a kormányzat szerepe elengedhetetlen. Fontos az iskolai képzés és a vizsgáztatási rendszer fejlesztése, egyben a vizsgáztatás színvonalának emelése, amelyhez jó példát adhat a német szakképzési rendszer. A szakmunka megbecsülésének és elfogadottságának növeléséhez a szakmákat jobban meg kell ismertetni a fiatalokkal.

Hangsúlyozta, hogy a magasan képzett szakmunka ma jó alternatíva, biztos jövőkép a szakmákkal rendelkezőknek, ezért a Siemensnél arra törekednek, hogy minél több fiatal kapjon kedvet a szakképzés választásához.

Ennek érdekében a sajtóeseményt követően nyílt napot tartottak a Képzési Központban, amelyre nagy számban érkeztek a fiatalok és tanáraik.

 

„Szakmát tanítani a legjobb befektetés”

 – Interjú Dale A. Martinnal a Siemens szerepéről a duális képzésben – 1. rész

A Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatójával az Európai Szakképzés Hetéhez kapcsolódó rendezvényt követően találkoztunk. Interjúnk első részében a német és a magyar duális képzési rendszer hasonlóságairól és különbözőségeiről beszélgettünk.

 

Martin úr, Ön nemcsak a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója, hanem a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke is. Milyen különbséget, illetve hasonlóságot lát a magyar és a német duális képzés között?

 

A különbséget könnyebb megragadni, habár a magyar rendszer a német duális képzés mintáját követi. Németországban a képzés munkavállalói, míg Magyarországon a tanulói jogviszony jellege a hangsúlyos. Ebből adódik, hogy Németországban a tanuló szakmát és egyúttal céget választ, az iskola pedig segíti a céget az elméleti képzéssel. Magyarországon tanulószerződést a diákkal lehet kötni, tehát a tanulók először iskolát választanak, és ezután kerülhetnek a vállalathoz, mint gyakorlati képzőhelyhez.

A két rendszer közötti fő különbséget abban látom, hogy míg a német szakképzés az iskolában is friss, piacképes ismeretekkel látja el a diákokat, míg a magyar oktatásban átadott elméleti ismeretek gyakran már elavultak, kevésbé naprakészek – ez sokszor nehézséget okoz a vállalati képzőhelyeknek.

 

Melyek azok a jó gyakorlatok, példák, amelyeket érdemes lenne átvennünk a német duális képzésből, illetve még hiányoznak a hazai gyakorlatból?

 

Egyrészt az „üzemek feletti” képzőhelyeket lenne érdemes átvennünk. Ez azt jelenti, hogy Németországban a tanulók először nem egy-egy konkrét szakmára fókuszálnak, hanem szélesebb alapozást kapnak, amelyet még nem egy vállalatnál, hanem több képző által fenntartott képzőhelyen valósítanak meg. Magyarországon a szakképzésről alkotott kép sok esetben téves, sokan azt gondolják, hogy ennek az oktatási rendszernek az a célja, hogy minél gyorsabban és minél olcsóbban képezzenek szakembereket a különböző területekre. Németországban – és a Siemensnél is – ezzel szemben az az elgondolás érvényesül, hogy a már említett erős és komplex alapra építsék később az egyes cégek a saját szakmai elvárásaikat, egyedi megoldásaikat. Így több lehetőség van a későbbi fejlődésre.

 

Másrészt jó gyakorlat a képzési formák közötti átjárhatóság. Németül úgy is szoktuk mondani, „kein Abschluss ohne Anschluss”, azaz ne zárjunk le semmit anélkül, hogy nem kínálnánk újabb alternatívát. A tanulás során mindig legyen egy belátható mértékű „küszöb” a diák számára, amelyen nem kell feltétlenül mindenkinek áthaladnia, és ne is legyen túlságosan könnyű ezt megtenni. De ha valaki szeretne továbblépni és fejlődni, akkor legyen rá valódi lehetősége. Erre a folyamatos átjárhatóságra az angolszász országokban találunk jó példákat, ahol a globális gondolkodás elsajátítására való törekvés még nagyobb jelentőséggel bír.

 

Harmadrészt kiemelném még az erőteljesebb német vizsgarendszert is, az ehhez hasonló magas követelményrendszer még hiányzik a hazai gyakorlatból. A magyar rendszer viszonylag rugalmas, ezért sok jó nemzetközi gyakorlatot át lehetne venni, amire már Magyarországon is vannak példák.

 

Kérem, mondja el, miben különbözik a német vizsgarendszer a magyartól?

Be kell látni, hogy a minden eddiginél gyorsabban fejlődő és változó 21. században a komplex tudás és a rugalmasság egyre fontosabb lesz.

Egy konkrét példával szeretnék rávilágítani ennek jelentőségére: voltam egy szingapúri iskolában, ahol dizájn-tanulmányokat tanítanak. Ott a tanulóknak globálisan kell látniuk a folyamatot. Azaz, ha valamit megterveznek, nem elég magát az ötletet kitalálniuk, hanem strukturált koncepciót kell lefektetniük, elő kell állítaniuk a terméket, amelyre végül egy átfogó üzleti tervet is készíteniük kell. Ez a fajta komplexitás és folyamatszemlélet nem jelenik meg a magyar oktatásban.

Ahogy a német oktatásra is inkább jellemző a gyakorlatorientáltság, ez ugyanúgy megjelenik a vizsgák anyagában, valamint a vizsgáztatás rendszerében is. Ebben a tekintetben is az elméletközpontúság a jellemzőbb Magyarországon.

Az erőteljesebb vizsgarendszer azért is igen hasznos, mert további lendületet, önbizalmat ad a tanulóknak. Például a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara a német rendszerű vizsga lehetőségének biztosításával alkalmat ad arra, hogy a gyakorlati képzőhelyek egy magasabb sztenderdeknek megfelelő vizsgával mérhessék tanulóik tudását.

 

Magyarországon a szakmák megbecsülése nem a legjobb. Hogyan látja, mi teheti népszerűbbé a duális képzést a köztudatban?

Ha van ésszerű, fenntartható koncepció, akkor valószínűleg hamarabb lesz sikeres a duális képzés. Ehhez erőteljesebben kellene hangsúlyozni azokat az előnyöket, amelyeket ez a képzés nyújthat.

Meg kell értetni, hogy a szakképzésnek igenis van értéke, és büszkék is lehetünk rá, hiszen egy szakma kézzelfogható értéket tud produkálni. Ki gondolná ma, hogy például Ferenc József is asztalosnak tanult, mielőtt az államérdekek elszólították?

 

Mi a helyzet a cégekkel? Mit javasol, mit kellene tenni, hogy számukra is vonzó legyen a duális képzés bevezetése?

A Siemensnél jelenleg egy hegesztőtanuló éves képzésének költsége 2,5 millió forint körül mozog, amelyből az állami támogatás mintegy 40%. Ez a kkv-k számára kifejezetten magas költség. A megoldás véleményem szerint az lehetne, ha a kormányzat alacsonyabbra tenné ezt a küszöböt és erőteljesebb ösztönzést dolgozna ki.

A kisebb cégeknek is a hosszú távú gondolkodás irányába kellene elmozdulniuk, hogy meghatározó sikereket érhessenek el, hiszen a szaktudásba megéri befektetni.

 

Jó példa, kezdeményezés lehet erre az Európai Szakképzés Hete, amelynek magyar eseménysorozatát 2016. december 5-én a Siemens Képzési Központban nyitották meg?

Igen, külön érdemnek tekintjük, hogy a rendezvényt a Gizella úti központunkban nyitottuk meg, és ugyanebben az időben Berlinben is volt egy hasonló rendezvény a Siemensnél. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy a szakképzési rendszert úgy kell fejlesztenünk, hogy az erős, stabil hátországot jelentsen a gazdaságnak.

Egyetértve ezzel, az elsődleges cél az, hogy elnyerjük a fiatalok lelkesedését, a családok megértését, és a szakképzésben jelen levő intézmények, vállalatok támogatását ahhoz, hogy a szaktudásnak, a szakmunkának ismét legyen becsülete.

 

Temesvári Zsolt

Nyitókép: CSR  Hungary

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet