Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Erőforrásokat a megelőzésre és az alapellátásra – az ombudsman a gyermekek családból való, elsődlegesen anyagi okból történő kiemelések gyakorlatáról

 A korábbi vizsgálatok óta nem történt kedvező változás: a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyermekek közül minden harmadikat most is anyagi helyzete miatt emelik ki a családjából. Székely László ombudsman szerint ezt az aggasztó, a gyermekek jogait sértő intézkedést megelőzéssel, a gyermekjóléti alapellátás és az átmeneti gondozás megerősítésével, valamint az ezeket kísérő szociálpolitikai intézkedésekkel lehetne kezelni. Az alapvető jogok biztosa az emberi erőforrások miniszteréhez fordult ajánlásaival.

 

A biztos hivatalból indított átfogó vizsgálatot annak a feltárására, hogy a gyermekvédelmi szakellátásba vétellel kapcsolatos hatósági eljárások során miként érvényesülnek a Gyermekjogi Egyezményben foglalt garanciák, illetve a gyermekvédelmi törvényben meghatározott gyermeki jogok, az arányosság és a fokozatosság követelménye. A vizsgálat a fővárosra, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére terjedt ki. Azt már korábbi ombudsmani vizsgálatok is megállapították, a statisztikai hivatal és civil-szakmai szervezetek is megerősítették, hogy a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyermekek közül minden harmadikat anyagi helyzetük miatt emelik ki a családjukból. Ez annak ellenére történik, hogy a gyermekvédelmi törvény értelmében a gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad elválasztani a családjától. Székely László ombudsman megállapította, hogy ez a gyakorlat nem egyeztethető össze a Gyermekjogi Egyezményben rögzített kötelezettségekkel, és súlyosan sérti az érintett és kiszolgáltatott gyermekek családban való nevelkedéshez, védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogát.

 

Az vizsgálat arra az összefüggésre is rámutatott, hogy ahol lehetőség van a szociális törvényben meghatározott természetbeni, illetve pénzbeli támogatások körének bővítésére és a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtok is tudják a rászoruló családokat segíteni, ott anyagi okból kevesebb gyermeket kell szakellátásba venni. Az ombudsman megkeresésére válaszoló szakemberek ugyanakkor arra is rámutattak, hogy csupán anyagi támogatással nem előzhetők meg a kiemelések: komoly jelentősége van a családok együttműködési készségének és a települési önkormányzatok segítségének. Az alapellátásban dolgozók fontosnak tartják ezen túl például azt is, hogy a család felnőtt tagjai segítséget kapjanak piacképes szakma elsajátításához, hogy munkahelyek létesüljenek, a családok pedig életvezetési tanácsokat kapjanak.

 

A gyermekvédelmi törvény szerint az átmeneti gondozást a szülő kérheti, illetve a gyermek elhelyezése a szülő beleegyezésével történhet. Az átmeneti gondozás keretében a gyermek helyettes szülőnél, vagy gyermekek átmeneti otthonában – legfeljebb 12 hónapig – tartózkodhat. Székely László ombudsman megállapította, hogy korábbi vizsgálatait követően nem történt valódi előrelépés, pozitív változás a gyermekek átmeneti gondozása területén. A gyermekvédelmi törvény előírja ugyan, hogy az átmeneti gondozást elsősorban helyettes szülőnél kell biztosítani, az alapjogi biztos kérdéseire válaszoló szakemberek azonban súlyos problémaként említették, hogy a szükségeshez képest elenyésző számban vannak az ilyen átmeneti gondozást nyújtó helyettes szülők. További problémák forrása az önkormányzati és szociális bérlakások hiánya. A szabály itt is megvan: az otthontalanná váló szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és a szülője. A mindennapok tapasztalata szerint viszont aggályos, hogy a meglévő csekély lehetőségek, az intézményi férőhelyek területi eloszlása egyenetlen, nagy a zsúfoltság, hosszú a várakozási idő.

 

Az ombudsman mindebből arra a következtetésre jutott, hogy pusztán a gyermekjóléti alapellátás eszközeivel, illetve csak a pénzbeli támogatások növelésével nem előzhető meg a gyermekek elsődlegesen vagy kizárólag anyagi okból történő kiemelése. A problémát önmagában az átmeneti gondozást nyújtó férőhelyek bővítése és az igényekhez igazodó területi elosztása sem tudja megoldani. Összehangolt szociálpolitikai intézkedésekkel lehet érvényesíteni a gyermek legjobb érdekét képviselő eljárás elvét, a saját családban nevelkedéshez való jogot és csak így lehet érvényesíteni azt az előírást, hogy anyagi veszélyeztetettség miatti nem szabad kiemelni a gyermeket a családjából.

 

A biztos felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy a jelentés nyomán megyénként mérjék fel az intézményi hiányosságokat. Ezt követően tegyenek lépéseket az átmeneti gondozást nyújtó helyettes szülők számának és a családok átmeneti otthonai férőhelyeinek növelése, a hozzáférhetőbb, az ellátási terület igényeihez igazodó megoldás alkalmazása érdekében. Emellett szükséges, hogy a gyermekjóléti alapellátás szolgáltatásai elegendő támogatást nyújtsanak az érintett családoknak, lehetőség szerint így megelőzve a gyermekek kiemelését elsődlegesen vagy kizárólag anyagi veszélyeztetettség miatt. Székely László ombudsman végül azt kérte a szaktárcától, vizsgálják meg olyan szakmai munkacsoport felállításának lehetőségét, amely meghatározhatja, miként előzhető meg vagy orvosolható ez a probléma szociálpolitikai eszközökkel.

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet