Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Az oktatási szakma Taigetosza

A kormány nemrég újra módosította a köznevelési törvényt. A politikusok elégedetten nyomták az igen gombot, hiszen egy szakmai grémium is támogatta a változtatásokat. Azóta forrong a közvélemény s mintha senki sem értené, hogyan sikerült megint rosszul dönteni.

Az intézkedés lényege egyrészt, hogy bizonyos tantárgyak– így a rajz, a testnevelés, a technika, az ének-zene vagy az etika – esetén gyógypedagógus helyett a szakos tanárok is foglalkozhatnának az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos diákokkal. Másrészt a jövő évtől megszűnik annak a lehetősége, hogy a tanulási nehézséggel küzdő (BTMN) gyerekek egyes tantárgyak esetén felmentést kapjanak az osztályozás alól. (BTMN és SNI témában ajánlom még az UPSZ legújabb számában megjelent tanulmányt.)

A törvénymódosítást kezdeményező munkacsoport tagjai a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége, a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Szövetség, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, az EGYMI Egyesület, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat és több megyei szakszolgálat képviselői voltak.

 

 

Rengetegen, szülők, pedagógusok és egyéb szakértők egyaránt felszólaltak a törvénymódosítás ellen, mondva, hogy az osztályozástól még szorongóbbak lesznek a tanulási problémákkal küzdő gyerekek és csak megbüntetjük őket azért, mert az iskola nem tudja tanítani őket. A veszélye pedig ennek az lehet, hogy a kezdeti enyhébb problémák súlyosbodni fognak.

 

 

Míg a „gyógypedagógus-kényszer” feloldása mögött sejthető az ok, vagyis hogy az alulfinanszírozott iskolarendszerből eltűnnek a képzett szakemberek, ezért tűzoltásra van szükség, addig a tanulási nehézséggel küzdő tanulók újraosztályozása mögötti szándékot nehezebb felfogni. Ráadásul a törvénymódosítást szakmabeliek kezdeményezték. Ki és mit akart ezzel elérni? A módosítás indoklásában az szerepel: az értékelés és minősítés alóli felmentés „szinte automatikus alkalmazása immár rendszerszintű problémákat okoz”, a törvényalkotó szerint ezzel sem az iskola, sem a tanuló, sem a szülő oldaláról nincs motiváció a tanulási nehézségek leküzdésére. De tényleg ez a probléma?

 

 

A szakmai grémium egyik tagjával később volt alkalmam találkozni, aki váltig állította, hogy osztályzat nélkül nem tanulnak a gyerekek, és hogy később hátrányban van a felsőoktatási felvételin az, akinek nincs jegye idegen nyelvből. A Pedagógiai Szakszolgálat vezetője is pozitívan nyilatkozott a törvénymódosításról, szerinte ezzel több fejlesztéshez jutnak a tanulók. Javaslatukat viszont nem alapozták meg szakmai érvekkel. Nehezen is tehetnék meg, ugyanis a tudományos eredmények és a tények is éppen az ellenkezőjét támasztják alá annak, amit javasolnak.

 

 

A PISA felmérésen siralmasan teljesítő magyar tanulókat osztályozzák az iskolában, mégse teljesítenek jól, sőt a motivációjuk sem magas. A PISA eredmények is azt mutatják, hogy ott teljesítenek jól a tanulók, ahol van belső motiváció, vagyis érdekli őket a probléma és annak megoldása, élvezetes a tanóra. Ahol a külső motiváció dominál (ilyen az osztályzat is, vagy a büntetéstől való félelem, vagy a jövendő jobb fizetés reménye), ott az eredmények már nem olyan fényesek.

 

Olvassa tovább ezt a nagyon jó cikket a kölöknet blog weboldalán.

 

Forrás: http://koloknet.blog.hu/2017/06/12/az_oktatasi_szakma_taigetosza

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet