Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Az iskolai közösségi szolgálat

A diák csak olyan tevékenységet végezhet, amelyet az iskola koordinátorával egyeztetett, és a jelentkezési lapon a szülő aláírásával jóváhagyott.

A közösségi szolgálat területei

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló
20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) meghatározza azokat a területeket, amelyeken a tanuló közösségi szolgálatot végezhet. Ezek közé tartozik
• az egészségügyi,
• a szociális és jótékonysági,
• az oktatási,
• a kulturális és közösségi,
• a környezet- és természetvédelmi,
• a katasztrófavédelmi,
• az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és
szabadidős,
• az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn és baleset-megelőzési területen folytatható tevékenység.

 

A tevékenységi terület tanulói kiválasztásánál szem előtt kell tartani, hogy a szolgálatjelleg és pedagógiai cél minden tevékenység esetén egyaránt meglegyen.

 

A közösségi szolgálat szervezése, működtetése során az iskolának lehetőséget kell adni arra, hogy a tanulók maguk válasszák meg, hogy
• milyen tevékenységet végezzenek az iskola nyújtotta tevékenységi körökből, illetve hogy
• az iskolán belül vagy az iskola közelében, esetleg lakóhelyükön akarják-e végezni a közösségi szolgálatot.

 

A tanulók a jelentkezési lapon jelzik az érdeklődésüknek megfelelő tevékenységi területeket. A koordináló pedagógus ez alapján – és az ötletek, javaslatok segítségével – iskolán belüli teljesítési lehetőségeket és iskolán kívüli együttműködő partnereket keres. Az egyeztetések, megállapodások
után alakul ki a működő lehetőségek köre. Fontos elem, hogy a diák csak olyan tevékenységet végezhet,
amelyet
• az iskola koordinátorával egyeztetett, és
• a jelentkezési lapon a szülő aláírásával jóváhagyott.

 

Az iskolán belüli közösségi szolgálatnak számtalan lehetősége van.

 

Több olyan tevékenység is megszervezhető az iskola falai között, ami a szociális érzékenyítést szolgálja, például
• programok fogyatékkal élőkkel,
• informatikaoktatás idős embereknek,
• korrepetálás,
• kulturális programok szervezése, lebonyolítása rászorulók számára.

 

Ezen tevékenységeket érdemes személyes kapcsolatokat feltételező tevékenységi körökkel ötvözni a kölcsönösség és változatosság elve alapján. Az sem kizárt, hogy saját intézményen belül vagy a tanulók által is látogatott, igénybe vett közintézmények, közterületek állagmegóvását szolgáló feladatokat szervezzenek a diákok számára (például kerítésfestés, parkrendezés, faültetés, építés, javítás, takarítás), de az ilyen jellegű feladatok a közösségi szolgálat tevékenységeinek csak kis részében, és csak pedagógiai célok teljesülése mellett végezhetők.

 

Kiemeljük, hogy a miniszteri rendelet szerint közösségi szolgálat az intézményben meghatározott munkaköri feladatok ellátására nem irányulhat!
Az iskolai közösségi szolgálat tevékenységei nem lehetnek
munkakörben, fenntartói kötelezettségben meghatározott vagy
• szakmai jellegű feladatok,
• ezeknek a tevékenységeknek a mértéke nem lehet olyan fokú, amelyek már a fenntartó kötelességi körébe vagy munkaköri feladatkörbe tartoznak,
• nem lehetnek olyanok, amelyekért valamilyen díjazás jár(na), illetve
• nem válthatják ki az ezen feladatok ellátásával megbízott emberek munkáját.

 

 

A cikk teljes terjedelmében a márciusi Iskolai Jogfutár című kiadványunkban olvasható.

Iskolai Jogfutár - Online verzió

Képek: shutterstock, pexels

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet