Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Álom és valóság határán az informatikaoktatás

Képzeljük el, hogy az iskola az a hely, ahonnan a diák felfedezi a világot! Az internet-sávszélessége 100 MB/s, amely minden tanteremből elérhető. A digitális eszközök legalább negyedét évente cserélik és  frissítik, és minden pedagógusnak jár egy saját laptop.

 

A tanárok évente IKT-továbbképzésen vehetnek részt, és 100 tanulónként jár egy-egy rendszergazda, 10 pedagógusonként egy-egy IKT-pedagógiai asszisztens. A diákok bevihetik saját okos eszközeiket a tanórákra, és azokat használhatják az oktatás során. Általános iskolában gépírást és robotprogramozást tanulnak, középiskolában pedig mobilfejlesztést. Ez mind csak álom lenne? Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) arra törekszik, hogy a fenti elképzelések valósággá váljanak a magyar iskolákban.
„Évekig azt gondoltuk, elegendőek lesznek a szigetek, amelyeket vállalatok hoznak létre a fiatalok verbuválásával, képzésével, számukra szervezett táborokkal, de nem így lett. Most már az utolsó pillanatban vagyunk” – mondta Laufer Tamás, az IVSZ elnöke arra hívva fel a figyelmet, hogy 20 ezer betöltetlen informatikai – különösen programozói – állás van ma Magyarországon. Mint mondta: az IVSZ megvizsgálta, milyen problémákkal küzdenek a tagvállalatok, és arra jutott, hogy nincs megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő, akikkel dolgozhatnának. Ha azonban nem találnak elég munkavállalót, nem jönnek hazánkba. Pedig 10 ezer informatikus 300 milliárdot tudna hozni az országnak – emelte ki az elnök.

 

 

A közoktatás és a felsőoktatás is problémákkal küzd
Laufer Tamás, Major Gábor, az IVSZ főtitkára és Horváth Ádám, az IVSZ oktatási igazgatója június 23-án tartott sajtótájékoztatót. Elmondták, a közoktatásban és a felsőoktatásban is szükség van változásra. A köznevelés nem tud az informatika kihívásaira reagálni, a felsőoktatás egyik problémája pedig, hogy már nem is jelentkeznek elegen informatikai képzésre, miközben nem hirdetnek a top fizetési kategóriában olyan állást, amely ne igényelne IT-tudást. Ezért az IVSZ cselekvési programra szánta el magát, és kiadványt készített Az iskolai digitális oktatás megújítási terve címmel, amelynek célja a szemléletváltás.

 

 

„Az IT-szakmával kapcsolatban sok a félreértés. Többen azt hiszik, hogy csak a szűk elit számára elérhető, és csak abból lehet informatikus, aki matematikai versenyeket nyer. Emellett nincs róla pozitív kép, nem látják sem a szülők, sem a diákok, sem a pedagógusok, hogy ez kreatív, izgalmas szakma” – mondta Horváth Ádám. Mint megjegyezte: ennek egyik oka, hogy az általános iskola és a középiskola nem ad a gyerekeknek olyan élményeket, amelyekből látszik: ez elérhető, szórakoztató, jó megélhetést biztosító pálya. Emellett az oktatás a digitális készségek megalapozásában, fejlesztésében is elmaradást mutat, amelyre a PISA-felmérés is bizonyíték: a magyarországi iskolai tanulók többsége 15 évesen még digitálisan írástudatlan, amiért többek között az elavult tananyag is felelőssé tehető.

 

 

Oktatási-informatikai stratégiára van szükség
Az IVSZ úgy érzi, nincs a köznevelés mögött oktatási-informatikai stratégia, ezért a kiadvánnyal szeretnék felhívni arra a figyelmet, hogy szemléletváltásra van szükség. Abban kívánnak segítséget nyújtani a köznevelési tárcának, hogyan lehet az informatikai oktatást átfogalmazni és új irányba terelni. „Széles és mély, tudatformáló kampányt szeretnénk vezetni” – mondta Laufer Tamás, megjegyezve: „nem akarjuk azt mondani, hogy csak informatikát kell tanulni, de azt be tudjuk bizonyítani, hogy arra hatalmas kereset és nagy szükség van. A kulcs pedig nem a felsőoktatásban, hanem a köznevelésben van! Most konkrét javaslatokat teszünk le az asztalra: megfogalmaztuk, melyek a legfontosabb teendők 2018-ig az oktatásban, és melyek a legfontosabb fejlődési irányok a digitális oktatásban.”

 

 

Az IVSZ összegyűjtötte az iskolák IKT-fejlesztési képességét gátló problémákat és komplex javaslatcsomagot dolgozott ki, amellyel a köznevelés alacsony digitális készségfejlesztő képessége javítható. Az IVSZ által feltárt problémák: az elavult eszközrendszer, az alacsony internet-sávszélesség, a támogató elektronikus szolgáltatások és a digitális tartalom hiánya, a rendszergazdák és a karbantartás hiánya, valamint a digitális oktatásra felkészítő pedagógusképzés hiánya. Ezek megoldására pedig 12 pontba szedte javaslatait. Hat pontba a 2018-ig megvalósítható teendőket, és hatba a lehetséges fejlődési irányokat a digitális oktatásban. Az elsőbe került a folyamatos pedagógus-továbbképzés, valamint hogy minden tizedik tanárra jusson egy IKT-pedagógiai asszisztens és minden századik diákra egy rendszergazda. Legyen kötelező a digitális tehetséggondozás, legyen minden élethelyzetben támogatott a tanulás, legyen kötelező a gépírás tanítása az általános iskola felső tagozataiban, vonják be a diákok saját okos eszközeit az órai munkába és támogassák a digitális tananyagok terjedését. A további javaslatok közé pedig bekerült, hogy legyen 100 MB/s sávszélessége az iskolai internetnek, évente cseréljék a digitális eszközök negyedét az iskolákban, váljon kötelezővé a robotprogramozás minden általános iskolásnak és a mobil-/webfejlesztés minden középiskolásnak. A digitális eszközök használata legyen alapkészség, legyen esélyegyenlőség a digitális fejlődésben, minden pedagógus kapjon saját laptopot és minden tanórán használják ki a digitális technológia lehetőségeit.

 

 

Lehetséges mindez, vagy csak álom marad? Az IVSZ szerint a javaslatok megvalósíthatóak, és a költségek sem jelentenének valódi problémát. Csak költségátcsoportosításra volna szükség – válaszolta az Edupress kérdésére Horváth Ádám. A költségátcsoportosításhoz pedig szemléletváltás kell. Az, hogy az ország felébredjen, és észrevegye, a változásra szükség van. Nagy változásra, és minél gyorsabban.

 

 

Az IVSZ oktatási kiáltványa itt olvasható.

 

(Forrás: Edupress )

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet