Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Adatvédelem a köznevelésben

Mindenekelőtt két fontos jogi fogalmat kell megismernünk: ezek az adatkezelés és az adatfeldolgozás.

 

„Adatkezelés az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.” (Infotv. 3. § 10. pontja értelmében)

 

Ugyanezen 3. § 17. pontja alapján „adatfeldolgozás az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adaton végzik”.

 

Az adatkezeléshez és adatfeldolgozáshoz szervesen kapcsolódik az adatkezelő és adatfeldolgozó definíciója. Az Infotv. 3. § 9. pontja szerint:

 

„Adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.”

 

Míg az Infotv. 3. § 18. pontja értelmében:

„Adatfeldolgozó az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is – adatok feldolgozását végzi.”

 

A törvényi meghatározásokból („az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése”) is kiolvasható, hogy az adatfeldolgozásnak előfeltétele az adatkezelés. Adatkezelő tehát „létezhet” adatfeldolgozó nélkül, fordítva azonban mindez nem lehetséges. Más irányból megközelítve: az adatkezelő elvégezheti az adatfeldolgozást is, azonban az adatfeldolgozó semmilyen esetben nem kezelheti az adatokat.

 

Ahhoz, hogy kicsit jobban megértsük ennek a két fogalomnak az egymáshoz való viszonyát és az elkülönítésük okait, érdemes egy gyakorlati példát venni.

 

Példa

Az Nkt. 41. § (4) bekezdésében foglalt jogszabályi felhatalmazás alapján a köznevelési intézmények a gyermekek, tanulók tételesen felsorolt személyes adatait nyilvántartják, kezelik.

 

Ennek részeként jogosultak az adatkezelő számára biztosított részjogosítványok gyakorlására, így például az adatokon való különböző műveletek végzésére. Ehhez azonban bizonyos esetekben elég komoly technikai háttér szükséges. Míg ugyanis egy papíralapú nyilvántartás (pl. osztálynapló) vezetése nem igényel különösebb speciális szakértelmet, addig ugyanennek az elektronikus formában történő kezeléséhez, működtetéséhez a köznevelési intézmények többsége nem rendelkezik megfelelő ismerettel és/vagy kapacitással. Ilyenkor lép be a képbe az adatfeldolgozó, aki az adatkezeléshez szükséges technikai hátteret biztosítja, és végrehajtja az adatkezelő által meghatározott műveleteket az adatokon.

 

Egy – jogi szempontból nem feltétlenül tökéletes – analógiával élve, hasonló ez ahhoz, mintha a tanár megkérne valakit, hogy írja be neki az osztálynaplóba az általa diktált érdemjegyeket. Ilyenkor értelemszerű, hogy ennek a személynek a jogosultsága nem terjed ki arra, hogy például 2-es helyett 5-ös osztályzatot rögzítsen, mint ahogy korábbi adatokat sem módosíthat, azaz nem húzhat át és írhat be helyettük mást. (Ennek a példának az esetleges büntetőjogi vetületeitől most tekintsünk el, mivel csak érzékeltetni szerettem volna az adatfeldolgozói tevékenység lényegét.)

 

 

A téma kapcsán aktualitást jelenthet az e-napló és a Kréta-rendszer bevezetésének kérdésköre. Az ezekben rögzített személyes adatok többségének kezelésére továbbra is a köznevelési intézmények, illetve maguk a pedagógusok jogosultak, azonban az ehhez szükséges hátteret egy erre szakosodott (informatikai) cég szolgáltatja. Fontos kiemelni továbbá, hogy az adatfeldolgozó ezt a technikai keretet minden esetben csak szerződés alapján biztosíthatja.

 

Szerző: Dr. Jámbor André

A teljes cikket a Joggyakorlatok a közoktatásban kiadványunk decemberi kötetében olvashatja.

 

 

 

Joggyakorlat a közoktatásban

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet