Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

A nyugdíjasok foglalkoztatása az állami köznevelési intézményekben

A foglalkoztatás tilalma, annak feladatellátási problémái és munkajogi következményei

Dr. Selmeciné dr. Csordás Mária

Levelek sokasága jelzi, hogy a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) kormányhatározat végrehajtása – különösen bizonyos hiányszakok esetében – nehéz, olykor megoldhatatlan helyzetbe hozza az intézmények vezetőit.

A kormányhatározatban foglalt rendelkezések összegzése:

 

  • Azon pedagógusoknak, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték, tovább-, illetve újrafoglalkoztatására nem kerülhet sor.
  • Óraadói megbízási szerződések nem köthetőek.
  • A közalkalmazotti jogviszonyt meg kell szüntetni.
  • Az álláshelyet zárolják, így arra más pedagógus sem nevezhető ki.

 

Mi a megoldás?

Egyetlen lehetőség a tovább-, illetve újrafoglalkoztatásra:

Ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, mert ebben az esetben a munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány véleményének kikérését követően dönthet az 1.1. alpont, illetve az 1.6. alpont szerinti közalkalmazott tovább-, illetve újrafoglalkoztatásáról azzal, hogy a Kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában.

 

A Kormány véleményének kikérésére irányuló eljárásra az 1.10–1.14. alpontot kell alkalmazni.

 

Véleményem és a tapasztalatok szerint az engedély megszerzésére irányuló eljárás bürokratikus és hosszadalmas, ugyanakkor egyes kormányzati tájékoztatások arról számolnak be, hogy a kérelmek 98%-a pozitív elbírálást nyer.

 

Megfelelően előkészített, időben beadott kérelmek esetén még a kormányhatározat végrehajtása mellett is lehet mind a tanulók, mind a pedagógusok számára kedvező döntést hozni.

 

Mi a teendő, ha a továbbfoglalkoztatást nem kérték, vagy azt nem engedélyezték?

Sajnos, ezekben az esetekben a közalkalmazotti jogviszonyt meg kell szüntetni.

 

A megszüntetés lehetőségei a Kjt. 25. § (2) bekezdésében felsorolt megszüntetési módok közül az alábbiak lehetnek:

 

  • közös megegyezés: Kjt. 25. § (2) bek. a) pont
  • lemondás a közalkalmazott részéről: Kjt. 25. § (2) bek. c) pont és Kjt. 28. § (1)–(2) bek.
  • felmentés a munkáltató részéről: Kjt. 25. § (2) bek. e) pont és 30. § (1) bek. d) pont

 

Gyakori az a megtévesztő munkáltatói tájékoztatás, mely szerint nincs más lehetőség a megszüntetésre, csak a közös megegyezés.

Az ilyen tájékoztatás hatására aláírt közös megegyezésről szóló megállapodás érvénytelen, és mint ilyen, akarathiba miatt a munkaügyi bíróságon eredménnyel megtámadható. (Mt. 28. §)

 

A sokasodó feladatellátási gondok miatt – ismereteim szerint – 2016-ban készült egy módosítási tervezet, amely a következményeket enyhítette volna, de sajnos a módosítás elmaradt.

 

A statisztikai adatok szerint már a 2015/2016. tanévben a fő munkaviszonyú pedagógusok közül a 60 éven felüliek száma 9769 fő volt. A tervezett módosítás bevezetése a nevelő-oktató munka eredményes, szakszerű és minőségi ellátása szempontjából nélkülözhetetlen lett volna, és az ma is. Ennek hiányában egyébként is kötelezően meg kellene oldani a feladat ellátását.

 

A kormányhatározat módosításával a Kormány véleményének kikérése nélkül, az intézményvezető egyetértésével, a fenntartó engedélyével születhetne döntés a köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyek foglalkoztatási jogviszonyának meghosszabbításáról.

 

A tervezet szerint a nyugdíjazás miatti jogviszony-megszüntetés nem eshetne a tanítási évre (az iskolában szeptember első munkanapjától a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapjáig terjedő időszakra), kivéve, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt elért pedagógus tanév közben kéri felmentését.

Egyéb pedagógusok esetén a nyugdíjazás miatti felmentés kormánydöntés nélkül az adott pedagógiai szakasz végéig, de legfeljebb két évig halasztható el. Mindez nagyban hozzájárulna a nevelés-oktatás színvonalának emeléséhez, szolgálná a tanulók érdekét.

 

További pozitív hatást eredményezne a nevelés-oktatás minőségére az a tervezett módosítás, amely lehetővé tette volna a nyugdíjazásra tekintettel megüresedett álláshely további betöltésének lehetőségét, amennyiben a megszüntetett jogviszonyú pedagógus óráinak, foglalkozásainak ellátása megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem lenne megoldható. Ezen túlmenően, ha a megszüntetett jogviszonyú pedagógus szakja a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjhoz kapcsolódóan közzétett szakok, szakpárok körébe tartozott, vagyis hiányszaknak minősült, az új közalkalmazotti vagy óraadóként megbízási szerződés csak olyan pedagógussal lett volna létesíthető, aki tanulmányait a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj támogatással végezte el, így a jelzett ösztöndíjasok foglalkoztatása előnyt élvezett volna.

 

Összességében a módosítási elképzelések mind a tanulók, mind a pedagógusok számára kedvező lett volna, amelyet a Köznevelési Kerekasztal is az „Azonnali intézkedések” 1. prioritási csoportjába sorolt.

törvény

A jogszabályi rendelkezések

 

A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat

 

  1. A Kormány

1.1 felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló azon személyek jogviszonyának megszüntetése vagy a megszüntetés kezdeményezése érdekében, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték;

 Felelős:  a miniszterek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár
 Határidő:  2013. január 31., és azt követően folyamatosan

 

1.2 elrendeli, hogy az e határozatban foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményekben oktatói, tanári vagy tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott személyekre, valamint a rehabilitációs orvosszakértői feladatok ellátása érdekében megbízási szerződéssel foglalkoztatott vagy foglalkoztatni kívánt orvosokra;

 

1.3 elrendeli, hogy abban az esetben, ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, a munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány véleményének kikérését követően dönthet az 1.1 alpont szerinti közalkalmazott, illetve – törvényben meghatározottak szerint – kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő továbbfoglalkoztatásáról azzal, hogy a Kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában;

 

1.4 elrendeli, hogy a kormánytisztviselők és a kormányzati ügykezelők esetében az 1.3 alpontot akként kell alkalmazni, hogy abban az esetben, ha a munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány döntéséről a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 60. § (1) bekezdés j) pontja szerinti feltétel bekövetkeztét megelőző 10. napig nem értesül, a munkáltatói jogok gyakorlójának döntéséhez nem szükséges a Kormány véleménye, a Kormány döntésének meghozatalát követő 60 napon belül azonban meg kell tenni a Kormány véleményének megfelelő intézkedéseket;

 

1.5 elrendeli, hogy az 1.1 alpont alapján megszüntetett jogviszonyú közalkalmazottak, kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők álláshelyeinek betöltésére közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszony nem létesíthető, és a feladat ellátására megbízási vagy vállalkozási szerződés nem köthető;

 Felelős:  a miniszterek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár
 Határidő:  folyamatosan

 

1.6 felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne létesítsenek közalkalmazotti és – törvényben meghatározottak szerint – kormányzati szolgálati jogviszonyt olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte;

 Felelős:  a miniszterek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár
 Határidő:  folyamatosan

 

1.7 elrendeli, hogy abban az esetben, ha azt a munkáltató különösen fontos érdeke vagy a költségvetési szerv alaptevékenysége indokolja, a munkáltatói jogok gyakorlója a Kormány véleményének kikérését követően dönthet az 1.6. alpont szerint a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazott, kormánytisztviselő vagy kormányzati ügykezelő foglalkoztatásáról azzal, hogy a Kormány véleménye köti a munkáltatói jogok gyakorlóját a döntésének meghozatalában; továbbá azzal, hogy a Kormány véleményének kikérésére irányuló eljárásra az 1.10–1.14. alpontot kell alkalmazni oly módon, hogy továbbfoglalkoztatáson a foglalkoztatási jogviszony létesítését kell érteni, a kérelem megtételére pedig a közalkalmazotti, kormánytisztviselői vagy kormányzati ügykezelői jogviszonyt létesíteni kívánó személy jogosult;

 

1.8 felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek ne kössenek megbízási és vállalkozási szerződést olyan személlyel, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte;

 Felelős:  a miniszterek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár
 Határidő:  folyamatosan

 

1.9 elrendeli, hogy abban az esetben, ha azt a költségvetési szerv különösen fontos érdeke vagy alaptevékenysége indokolja, a költségvetési szerv vezetője a Kormány véleményének kikérését követően dönthet az 1.8 alpont szerinti megbízási és vállalkozási szerződés létrehozásáról azzal, hogy a Kormány véleménye köti a költségvetési szerv vezetőjét a döntésének meghozatalában; továbbá azzal, hogy a Kormány véleményének kikérésére irányuló eljárásra az 1.10–1.14 alpontot kell alkalmazni oly módon, hogy továbbfoglalkoztatáson a szerződés létrehozását, munkáltatói jogok gyakorlóján a költségvetési szerv vezetőjét kell érteni, a kérelem megtételére pedig a költségvetési szervvel szerződő fél jogosult;

 

1.10 felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek esetében a munkáltatói jogok gyakorlója a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkező közalkalmazottak, kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők továbbfoglalkoztatásuk iránti kérelmét egyetértése esetén – azok kézhezvételét követő 8 napon belül – a továbbfoglalkoztatásra vonatkozó javaslatával továbbítsa számukra;

 Felelős:  a miniszterek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár
 Határidő:  folyamatosan

 

1.11 felhívja a minisztereket, hogy az 1.10 alpont szerinti kérelmeket – azok kézhezvételét követő 8 napon belül – továbbítsák a Miniszterelnökséget vezető államtitkár számára;

 Felelős:  a miniszterek
 Határidő:  folyamatosan

 

1.12 felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy az 1.10 alpont szerinti kérelmeket – azok kézhezvételét követő 8 napon belül – a továbbfoglalkoztatással kapcsolatos véleményének beszerzése érdekében, véleményalkotásra előkészítve továbbítsa a Kormány számára azzal, hogy az előterjesztést a Kormány ülésére annak a Kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat szerinti véleményezése és a közigazgatási államtitkári értekezlet ülésén való megtárgyalása mellőzésével kell benyújtani;

 Felelős:  a Miniszterelnökséget vezető államtitkár
 Határidő:  folyamatosan

 

1.13 felhívja a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy a Kormány 1.12. alpont szerinti véleményét – annak kézhezvételét követő 5 napon belül – továbbítsa a miniszterek számára;

 Felelős:  a Miniszterelnökséget vezető államtitkár
 Határidő:  folyamatosan

 

1.14 felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy a Kormány 1.12 alpont szerinti véleményét – annak kézhezvételét követő 5 napon belül – továbbítsák az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek tekintetében munkáltatói jogokat gyakorló személy számára;

 Felelős:  a miniszterek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár
 Határidő:  folyamatosan

 

1.15 felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt, hogy az e határozat hatálybalépésekor e határozat rendelkezéseivel érintett, az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekkel jogviszonyban álló személyeket a munkáltatói jogokat gyakorló személyek a továbbfoglalkoztatás iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről haladéktalanul tájékoztassák, azzal, hogy az e határozat szerinti további intézkedések megtételére a tájékoztatást követő 15. nap után kerüljön sor.

 Felelős:  a miniszterek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár
 Határidő:  azonnal

 

  1. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

 

Figyelem! A határozat hatálya nem terjed ki sem az önkormányzati, sem az egyházi, illetve egyéb nem állami fenntartású intézményekben foglalkoztatottakra.

Ez felveti az egyenlő bánásmódhoz és az esélyegyenlőséghez való jog sérelmét is.

 

Ha nem szeretne lemaradni az oktatást érintő legújabb jogszabályváltozásokról, akkor rendelje meg a “Munkaügy a közoktatásban” című kiadványunkat, így házhoz jönnek majd a legfrissebb információk.

 

Munkaügy a közoktatásban

 

 

 

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet