Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

A kedvezményes étkeztetéssel kapcsolatos változások

A szakmai gyakorlatukat töltő tanulók részére különböző juttatásokat köteles biztosítani a gyakorlati képzés szervezéséért felelős szervezet (legyen az a szakképző iskola vagy egy vállalat, cég).

 

Ez lehet

 

  • tanulói pénzbeli juttatás is, vagy
  • egyéb természetbeni juttatás (például utazási támogatás, védőruha, védőital).

 

Az egyik fontos ilyen nem pénzbeli juttatás a kedvezményes étkezés, amelynek kapcsolódó költségei tekintetében 2017 nyarán – a januári változásokat követően – tovább módosultak a vonatkozó adójogi előírások.

 

 

Dr. Klész Tibor írása

 

 

Ennek legfontosabb eleme, hogy 2017. január 1-jére visszamenőleg adómentes juttatássá vált a kedvezményes étkeztetés.

 

A kedvezményes étkeztetés adó- és járulékvonzata

 

A változó adószabályok hatására tehát újra és újra felbukkan az a szándék a gyakorlati képzők irányából, hogy készpénzben biztosítsa a tanulóknak a kedvezményes étkeztetést, ez a gyakorlat azonban helytelen. A jogalkotó a béren kívüli juttatási formák között sokáig többletadó- és járulékteherrel sújtotta (vagy nem is értelmezte a cafeteriaformák között) a készpénzes kifizetéseket. 2017. január 1-jétől azonban megjelent a készpénzben adható cafeteria fogalma.
 

A 2017. évi adótörvények értelmében ugyanis a készpénzben, cafeteria keretén belül adott, béren kívüli juttatásnak minősülő, évi 100 ezer forintot meg nem haladó juttatás kedvezőbb adózás alá esik. Ez az oka annak, hogy miközben a szakképzésről szóló törvény és a tanulói juttatásokról szóló rendelet kedvezményes étkeztetésre vonatkozó része nem változott, sok cég „fejében” felmerült, hogy az iskolai rendszerű szakképzésben szakmát tanulók részére is készpénzben lehessen a kedvezményes étkeztetést biztosítani.

 

A kedvezményes étkeztetés adómentessége vagy adóvonzata tekintetében meg kell különböztetnünk azt, hogy a tanuló részére vagy a gyakorlati képző mint kifizető részére

 

  • adómentes-e a juttatás, vagy
  • kell éppen adót, járulékot fizetni utána.

 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 2016. december 31-ig a „béren kívüli juttatások” között nevesítette

 

  • a munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a gyakorlati képző telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 500 forintot meg nem haladó részt, továbbá
  • az Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8000 forintot meg nem haladó részt.

 

  1. január 1-jével az ilyen formában biztosított kedvezményes étkeztetés „egyes meghatározott juttatásnak” minősült, és meg kellett fizetni a juttatás értékének az 1,18-szorosa után

 

  • mind a személyi jövedelemadót (15%-ot),
  • mind az egészségügyi hozzájárulást (22%-ot).

 

Igaz, hogy az egészségügyi hozzájárulás 2017. január 1-jétől 27-ről 22%-ra csökkent, de a kedvezményes étkeztetés béren kívüli juttatásból egyes meghatározott juttatássá történő átalakulása közel 10%-kal tette költségesebbé a kifizető számára ezt a juttatást.

Az Egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvény azonban 2017. június 20-tól hatályba léptette az Szja tv. 1. mellékletének 4.37. pontját mint „egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes” körbe tartozó juttatást. A 4.37. pont értelmében adómentesek a szakképzésről szóló törvény és az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet alapján a szakképző iskolai tanulóknak gyakorlati képzésük ideje alatt kötelezően biztosított vagy a gyakorlati képzést végző szervezet által saját döntése alapján biztosított nem pénzbeli juttatások, ideértve az utazási költségtérítést is.

 

Mindez azt jelenti, hogy nemcsak a kötelezően adott juttatások (napi egyszeri étkeztetés), hanem a nem kötelező egyéb tanulói, nem pénzbeli juttatások is adómentessé váltak (például a napi második kedvezményes étkeztetés, ha ilyet biztosít a gyakorlati képző).

 

Az új ponthoz egy átmeneti szabály is kapcsolódik. Az Szja. tv.-nek „az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított… … 1. számú melléklet … … 4.33–4.37. alpontja … … 2017. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható”.

 

Az átmeneti szabály tehát visszamenőlegesen tette a kedvezményes étkeztetést adómentessé.

 

Kérdés, hogy mit tehet a gyakorlati képző a 2017. január 1. és a 2017. június 20. között nyújtott kedvezményes étkeztetés adójával. Tekintettel az átmeneti szabályra, a gyakorlati képző a 2017. január 1-jétől megfizetett, étkezést terhelő adókötelezettséget önellenőrzéssel visszaigényelheti.

Mindettől függetlenül a tanulói juttatásokról szóló rendelet 3. §-ának (4) bekezdése továbbra is hatályban maradt, azaz, ha a gyakorlati képzést szervező a tanuló részére természetbeni hozzájárulást (például étkezési utalvány, jegy) biztosít, annak értéke nem lehet kevesebb a dolgozóknak juttatott étkezési hozzájárulás – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott – adómentes összegénél.

 

A teljes cikket a Joggyakorlatok a közoktatásban kiadványunk decemberi kötetében olvashatja. Ha nem szeretne lemaradni a legfrissebb oktatást érintő jogi változásokról, fizessen elő kiadványunkra.

Itt megteheti:

Joggyakorlat a közoktatásban

 

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet