Termék Kategóriák
0 termék - 0 Ft

Interjú Kókayné Lányi Mariettával

Kókayné Lányi Marietta, a Gyermekek Háza programvezetője, a Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Program alapítója, pedagógiai vezetője, a TANÁRI LÉTkérdések és az Egyéni fejlesztés, személyre szabott nevelés szerzője válaszolt kérdéseinkre.

Olyan iskolát szeretnék, ahol a gyerekek nem alanyai, hanem tevékeny, aktív részesei lehetnének a tanulásnak, önálló döntésekkel, vállalásokkal, felelősséggel.


kókayné
A Gyermekek Háza alapítójaként miként tekint vissza a kezdetekre, milyen szálak fűzik a Raabe Klett Kiadóhoz?
A Raabe Klett Kiadó egyidős a Gyermekek Háza programmal. Nagyjából egy időben alakultunk, egy igen izgalmas, szakmai megújulásra, megújításra törekvő időszakban. Ekkoriban adódott lehetőség újítások bevezetésére az iskolák világában, ugyanis ez idő tájt nyílt lehetőség „más”, úgymond alternatív módszerekben gondolkodni.  A Gyermekek Házáról igen korán, még  1996-ban jelent meg cikkem a Raabe Klett  Kiadó gondozásában (Gyermekek Háza – hatékony iskola mindenkinek. Tanári létkérdések, 13. kiegészítő kötet, Bp., 1996), erre nagyon szívesen emlékszem vissza. Azóta is több ízben adódott lehetőségem a cikk- írásra, amely ugyancsak örömmel tölt el.

 

Mire büszke az eddigi szakmai tevékenységéből?
A Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Program létrehozására. A program egyik alapítója, pedagógiai vezetője vagyok. A Gyermekek Háza az egyéni különbségek elfogadását, egyéni tanulási utak biztosítását, a befogadó iskolai környezet kialakítását tűzte ki céljául. Magyarországon elsőként kezdtünk bele sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésébe, kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséggondozás megvalósítására, az egyéni tanulási utak biztosítására. A Gyermekek Házát ma már inkluzív iskolaként tartja számon a szakma, erre büszke vagyok.

 

Mesélne arról, mivel  foglalkozik jelenleg?
Az említett program tapasztalatainak, kialakult „jó gyakorlatainak” adaptálási lehetőségein gondolkozom. Szeretném, ha a tudásátadás jól strukturált módon valósulna meg. Ennek érdekében pedagógus-továbbképző programot akkreditáltattunk, továbbképzéseket, szakmai napokat tartunk. Emellett folyamatosan dolgozom a program további fejlesztésén, most éppen a digitális technikák tanulási folyamatba való beépítésének lehetőségeit keressük.

 

Ha három kívánságot kellene megfogalmaznia, mik lennének azok?

Család – jó iskola az unokáimnak.

Egészség, erő – céljaim megvalósításához.

Nyugalom, biztonság, szeretet – hogy jól érezzem magam.

 

Általánosságban, illetve saját szakterületét is szemlélve, mit tart jónak a mai magyar oktatásban?
A magyar oktatás véleményem szerint tradicionális értékeket képvisel, illetve pontosan meghatározott ismeretanyag jellemzi, melyek lehetnek nagy erősségek, ugyanakkor nehézséget is jelenthetnek. Továbbá a központi irányítás mellett biztosít lehetőséget az egyéni programok akkreditáltatására.

 

Megfordítva az előbbi kérdést, milyen problémákat lát? Hogyan lehetne ezeket megoldani?
Problémának látom, hogy egységes a tanítási gyakorlata, nem, vagy nehezen kezeli a tanulók közti különbségeket. Nem a tanulási (osztálytermi) környezet, hanem az intézményi struktúra differenciálására törekszik, korán minősít és sorol intézmény- típusokba (melynek eredményei például a szegregált intézmények, nívócsoportos oktatás, tehetséggondozó gimnáziumok). A megoldást az egységes iskolán belül megvalósuló differenciált nevelésben, oktatásban látom. Másrészt nehezen találja a lexikális ismeretek és a kompetenciafejlesztés jó arányát. Tanítás- és nem tanuláscentrikus, kevéssé épít a tanulók önállóságára, döntéseire, a tanulási technikák fejlesztésére. A megoldást ebben az esetben a szemléletváltásban és a pedagógusképzés megújításában látom.

 

A paradigmaváltás, a megújulás rendre új lehetőségeket nyithat az oktatás területén is. Milyennek szeretné látni 20 év múlva a magyar oktatást?
Differenciált, tanulási esélyegyenlőséget biztosító iskolát szeretnék, ahol természetes az egyéni tanulási utak alkalmazása, ahol nem minősítik, hanem segítik a gyerekek fejlődését. Olyan iskolát szeretnék, ahol az egyéni fejlesztés mellett a szociális készsé- gek erősítése, az egymástól tanulás, az örömteli közös munkavégzés valósul meg. Szeretném, ha az iskola kiemelt figyelmet fordítana a kritikai gondolkodás, a kreativitás fejlesztésére. Tanórák helyett rugalmas blokkokban, projektekben folyna a tanulás. A gyerekek nem alanyai, hanem tevékeny, aktív részesei lehetnének a tanulásnak, önálló döntésekkel, vállalásokkal, felelősséggel.

 

Melyek azok a képzések, ahová szívesen elküldené a pedagógusokat?
Szívesen látnám a pedagógusokat akár a saját akkreditált képzéseinken. Főleg azért ajánlanám, mert megújult szemlélettel, új módszertani technikák beépítésével hatékonyabbá, örömtelibbé lehet tenni az iskolát. Mi, pedagógusok is sokkal jobban érezhetjük magunkat, ha ismerjük tanítványainkat, egyéni lehetőségeikhez igazodva, eredményesen, hatékonyan tudjuk szervezni tanulásukat. Magam fontosnak tartom a digitális technikák tanórai és tanórai kereteken túlmutató alkalmazásának megtanulását. Látom tanítványaim motiváltságát, érdeklődését, tudását e területen, érzékelem az infokommunikációs eszközökben rejlő lehetőségeket, naponta tapasztalom használatuknak szükségességét. Ugyanígy szívesen ajánlom Kereszty Zsuzsával készített közös könyvünket (Könyv a differenciálásról), amely a Műszaki Kiadó gondozásában újra megjelenik.

 

 

 

 

© Raabe Klett Kft. | Minden jog fenntartva | Tel: +36 1 320 8632 | Email: raabe@raabe.hu | 1116 Budapest, Temesvár u. 20. I. épület I. emelet